Kereső

Király Farkas Kolozsváron született. 1990 januárjában közlik először verseit a frissen alakult kolozsvári Jelenlét című lapban. A Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kémia–fizika, majd a szintén kolozsvári Avram Iancu Tudományegyetem reklám- és gazdaságpszichológia szakán tanul. 2002-ben Budapestre költözik. Évekig a Napút folyóirat, illetve a Napkút Könyvkiadó szerkesztője, másfél évtizedig a Szabad Föld munkatársa különböző beosztásban. Az Ambroozia online folyóirat és az AmbrooBook Kiadó egyik alapító szerkesztője. 2016–2019 között az Irodalmi Jelen próza- és műfordítás rovatának a szerkesztője, jelenleg az Országút kulturális kétheti lap főszerkesztő-helyettese. Munkásságát egyebek közt Bella István- és Páskándi Géza-díjjal ismerték el. Legutóbbi kötetei: Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019), út a tengerszemekhez (versek, 2019), Sortűz (kisregény, 2. kiadás, 2022), A végtelen meghosszabbítása (versek, 2022).

1945.ben született Budapesten, Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító, történész, diplomata. Költői pályáját az 1960-as években kezdte, a Kilencek alkotócsoport tagjaként. A rendszerváltást követően hazánk varsói nagykövetségének kulturális tanácsosa, majd krakkói főkonzul, 2003-ban Krakkó díszpolgárává választották. 2010-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, tudományos munkásságáért 2019-ben Széchenyi-díjban részesült. A Balaton-felvidéken található Salföldön él.

LOSONCZY ATTILA író, művelődésszervező 1975-ben született Budapesten, jelenleg is ott él. 2002 óta a ferencvárosi Gát utcában működő József Attila Emlékhely vezetője, a József Attila Társaság alapító vezetőségi tagja. 2009 óta publikál novellákat, cikkeket és recenziókat irodalmi lapokban, antológiákban. Legutóbbi kötetei: Panelek mögött (novellák, 2021), Törésvonalak (novellák, 2022).

Aniszi Kálmán (1939) író, publicista, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi oktató. A Babeş-Bolyai Egyetem filozófia szakán szerzett tanári oklevelet. 1971–1985 között a kolozsvári „Ion Andreescu”  Képzőművészeti Egyetem tanára, ahol filozófiát, filozófiatörténetet, esztétikát és etikát oktatott. 1985–1990 között a Korunk folyóirat szerkesztője. 1990-től Magyarországon él. 1991–1994 között a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztője, közben a miskolci Bölcsész Egyesületnél filozófiatörténetet oktatott. Írásaiban főleg etikai, művészetelméleti és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. A Magyar Írószövetség tagja, a Magyar Kultúra Lovagja.

Bartusz-Dobosi Lászó (Siófok, 1971) tanár, író, szerkesztő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett történelem és teológus diplomát. Az Irodalmi Páholy c. negyedéves kulturális folyóirat egyik alapítója, majd 2005-2009-ig a folyóirat főszerkesztője, 2010-től irodalmi főmunkatársa volt. 2012 óta a Ciszterci Rend magyarországi iskoláinak oktatási főigazgatója, valamint a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója. Írásai 1992 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban. Kötetei: Jezsuiták és conquistadorok harca az indiánokért a XVII-XVIII. században (Szent Gellért Kiadó, Bp., 2001),  Szép vagy Magyar Tenger (Kucsák Kiadó, Vác, 2004), Aki hitét veszti, elmerül. Báró Eötvös József katolicizmusa (Kairosz Kiadó, Bp., 2011), Egy élet térképe. Tüskés Tibor pályaképe (Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2012), Hallgatásaim gyűjteménye (Napkút Kiadó, Bp., 2015), A sáncokon kívül. Szubjektív monográfia Garai Istvánról. (Berzsenyi Társaság, Kaposvár, 2015)