Kereső

1963-1968: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, angol-magyar szak, 1962-1964 és 1969-1973: Római Katolikus Hittudományi Akadémia. 1968-1971: a Vigilia és az Új ember munkatársa. 1979-1981: a Művészet szakírója. 1985-1988-ban a Balatoni Múzeum grafikai gyűjteménykezelője; 1991-1993 között a Tapolcai Világlap főszerkesztője. Számos tanulmánya és cikke jelent meg kortárs, ill. összehasonlító művészettörténeti kérdésekről. Kiállításokat rendez és nyit meg, katalógusokat ír és szerkeszt.

Erdélyi Béla (Kelemenfalva, 1891. május 25. – Ungvár, 1955. szeptember 19.) kárpátaljai magyar festőművész.

Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997).

VASADI PÉTER (1926–2017) Kossuth- és Stephanus-díjas költő, A Nemzet Művésze. Gazdag életműve tizenkilenc verseskönyv és tizenhét kötetnyi esszé, tanulmány. Vasadi Péter Összes verse I.-III. egy átfogó gyűjtemény, amely a költői pályája végső szakaszának hat teljes kötetét tartalmazza, valamint az élete utolsó évében írt, kötetben csak posztumusz megjelent verseit.

Berta Zsolt (1966, Budapest) író, zenész. Re­gé­­nye, a Jancsiszög (2008, 2015) a Magyar Nap­­ló regény­­pályázatán 2007­-ben különdíjat nyert. 2015-ben Bertha Bulcsu-emlékdíjban, 2017-ben Márai Sán­­dor-díjban részesült. Legutóbbi kötete:  Szomjas Szűz (Magyar Napló Kiadó).

1979-ben született Budapesten, író, szerkesztő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció szakán végzett 2003-ban, majd ugyanitt biblioterapeuta képesítést szerzett 2013-ban. Azóta a Magyar Napló belső munkatársa: a folyóirat próza- és olvasószerkesztője, 2016-tól főszerkesztő-helyettese. Évekig szerkesztette Az év novellái című közkedvelt antológiát, amelynek jelenleg is társszerkesztője. 2011–2013 között a Magyar Katolikus Rádióban vezetett irodalmi műsort. Szerkesztőként számos kötetet gondozott és gondoz. Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (2009), Budapest Főváros XVI. kerület Ifjú Tehetsége díjban (2012), Bertha Bulcsu-emlékdíjban (2017) és a Tokaji Írótábor díjában (2019) részesült. Kötetei: Oroszlánkeringő (novellák és kisregény, 2010), A kristálnak mindegy (interjúk, esszék, kritikák, 2014).

Kertész László (Nyíregyháza, 1935. jan. 26. – Hajdúböszörmény, 1971. jún. 14.): költő, tanár. Mint kisgyermek szegényparaszt nevelőszülőkhöz került Hajdúböszörménybe. 1953-58-ban bölcsészhallgató volt Debrecenben, 1958-tól tanár a böszörményi Bocskai gimn.-ban, részt vett városának közéletében is, szervezte a helyi kulturális életet. Első verseit a 60-as évek végén közölte az Alföld. Életében egyetlen kötete jelent meg. A kritika elismeréssel fogadta verseit. Újabb verseskötetének megjelenése előtt utcai baleset áldozata lett. – F. m. Fák és agancsok (versek, Bp., 1970); Egyszer még (versek, cikkek, Bp., 1974). – Irod. Alföldy Jenő: K. L. (Élet és Irod., 1971. 25. sz.); K. L. (Alföld, 1971. 7. sz.); Cs. Nagy Ibolya: K. L. Egyszer még (Alföld, 1974).

1980-ban született Budapesten. 2004-ben magyar és német szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 2013- ban doktori fokozatot szerzett irodalomtudományból. 2018-tól az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Alapítása óta tagja a Horváth Kornélia vezette Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoportnak. Középiskolai tanár. Munkahelye 2008-tól a budapesti
Piarista Gimnázium. Könyve: Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében (Ráció, Budapest, 2015).

Tóth László (1949, Budapest) Költő, író, műfordító. Dunaszerdahelyen él. József Attila-díjas