Kereső

Aniszi Kálmán (1939) író, publicista, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi oktató. A Babeş-Bolyai Egyetem filozófia szakán szerzett tanári oklevelet. 1971–1985 között a kolozsvári „Ion Andreescu”  Képzőművészeti Egyetem tanára, ahol filozófiát, filozófiatörténetet, esztétikát és etikát oktatott. 1985–1990 között a Korunk folyóirat szerkesztője. 1990-től Magyarországon él. 1991–1994 között a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztője, közben a miskolci Bölcsész Egyesületnél filozófiatörténetet oktatott. Írásaiban főleg etikai, művészetelméleti és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik. A Magyar Írószövetség tagja, a Magyar Kultúra Lovagja.

Finta Éva (1954, Beregszász) József Attila-díjas, Együtt Nívódíjas költő, író. 1978-ban szerzett diplomát Ungváron. 1990-ben települt át Kárpátaljáról Magyarországra. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskola Ka­rának Nyelvi-Irodalmi Tanszékén tanársegéd volt. Sárospatakon él. Legutóbbi kötete: Ötkönyv (versek és esszéversek, 2018).

Gál Sándor (1937. november 29., Búcs – 2021. május 28., Buzita) József Attila-, Madách Imre-, Berzsenyi- és Ma­gyar Művészetért-díjas, Pulitzer-életműdíjas költő, író, új­ságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A kassai Thália Színház dramaturgja, majd a kassai Keleti Napló alapító-főszerkesztője. 1989–2003 között az Anyanyelvi Konferencia elnöke. Legutóbbi kötete: Néhány lépés az udvar kövein (versek, 2020)

Irodalomtörténész, szerkesztő. PhD-fokozatát az ELTE BTK-n szerezte. Fő kutatási területe a 20. századi magyar költészet. Az Irodalomtörténet és az Irodalmi Magazin szerkesztője, a Biopoétika a 20–21. századi magyar irodalomban című OTKA-projekt (ELTE) kutatója. Legutóbbi kötete A hangzatkától a szonettkoszig. A magyar szonett történetéről és nagy pillanatairól (Ráció, Budapest, 2021) címmel jelent meg.

Író, képzőművész, művelődéstörténész, az MTA doktora. Először biológia szakon végzett, később a PhD-fokozatát irodalom- és kultúratudományokból szerezte. 1990-től az Iskolakultúra szerkesztője. Oktatott a Pécsi Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Főbb kutatási területei: művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, élettudománytörténet, mentalitástörténet, neveléstudományok. Legutóbbi kötetei: A rózsa labirintusa. Egy örök jelkép nyomában (Athenaeum, Budapest, 2020), A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei. 1978–2020 (Kalligram, Budapest, 2021), Régi magyar kertek (Stirling Jánossal közösen; Pesti Kalligram, Budapest, 2022), immu Pets. Képversek, kollázsok, dekollázsok (Művészetek Háza, Veszprém, 2023). 

Gergely Ágnes (1933, Endrőd) Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-, Füst Milán-, Radnóti- és Prima-díjas költő, író, műfordító. Középiskolai tanár, a Magyar Rádió munkatársa, majd az Élet és Irodalom szerkesztője. 1977–1988 között a Nagyvilág munkatársa. 1988 óta szabadfoglalkozású író. Legutóbbi kötete: Mozdonygyári éjszakák (próza, 2021).