Kereső

Költő, műfordító, tanár. A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Főbb kutatási területe a modern magyar és kortárs költészet, líraelmélet, kreatívírás, verstan. Disszertációját saját számítógépes verstani kutatásaiból és Weöres Sándor lírájából írta. Dekonstruált ritmika. A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában címmel könyv alakban is megjelent (Ráció, Budapest, 2014). Legutóbbi verseskötete: Villanó por (Magvető, Budapest, 2023). Újabb verseskötete idén ősszel fog megjelenni.  

Gál Sándor (1937. november 29., Búcs – 2021. május 28., Buzita) József Attila-, Madách Imre-, Berzsenyi- és Ma­gyar Művészetért-díjas, Pulitzer-életműdíjas költő, író, új­ságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A kassai Thália Színház dramaturgja, majd a kassai Keleti Napló alapító-főszerkesztője. 1989–2003 között az Anyanyelvi Konferencia elnöke. Legutóbbi kötete: Néhány lépés az udvar kövein (versek, 2020)

Író, képzőművész, művelődéstörténész, az MTA doktora. Először biológia szakon végzett, később a PhD-fokozatát irodalom- és kultúratudományokból szerezte. 1990-től az Iskolakultúra szerkesztője. Oktatott a Pécsi Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Főbb kutatási területei: művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok, élettudománytörténet, mentalitástörténet, neveléstudományok. Legutóbbi kötetei: A rózsa labirintusa. Egy örök jelkép nyomában (Athenaeum, Budapest, 2020), A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei. 1978–2020 (Kalligram, Budapest, 2021), Régi magyar kertek (Stirling Jánossal közösen; Pesti Kalligram, Budapest, 2022), immu Pets. Képversek, kollázsok, dekollázsok (Művészetek Háza, Veszprém, 2023). 

Szalay Zoltán (1985, Dunaszerdahely) író, kritikus, jogász, publicista. Pozsonyban végezte el a jogi egyetemet. 2003-tól publikál irodalmi folyóiratokban. 2012–2016 között az Irodalmi Szemle szerkesztője. 2016–2018-ban az Új Szó főszerkesztője. Jelenleg a Denník N szlovák napilap munkatársa. Pozsonyban él. 2011-ben és 2015-ben Talamon Alfonz-díjat kapott. Legutóbbi kötete: Senki háza (novellák, 2021).

Szántó T. Gábor (1966, Budapest) író, esszéista, a Szombat fő­szerkesztője. Könyvei számos nyelven megjelentek. 1945 és más történetek című kötetének címadó elbeszéléséből a szerző és Török Ferenc rendező közös forgatókönyve nyomán világsikert aratott film készült. Legutóbbi kötete: Keleti pályaudvar, végállomás (regény, 2021).

Száraz Miklós György (1958, Budapest) író. József Attila-díjas (2003), a Székely Bicskarend kitüntetettje (2020), Magyarország Babérkoszorúja (2021) és Prima díjas (2021). Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, több napilapnak és folyóiratnak. Legutóbbi kötete: Székelyek (bővített, képes változat, 2021). Portréját Gajdos Zsuzsa készítette.

Szil Ágnes (1972, Gyoma) író, latin–magyar szakos tanár, a JAKkendő-díj első nyertese, Bárka-díjas. A Bárka folyóirat prózarovatának szerkesztője, a Békéscsabai Jókai Színház sajtófőnöke. Legutóbbi kötete: Életünk legszebb napja (novellák, 2018).

Ványai Fehér József (1959, Dévaványa) író, újságíró. A Magyar Napló Önképünk az ezredfordulón pályázatának, valamint a Kráter és a Polísz Csengey-pályázatának díjazottja, a KMTG no­vellapályázatának második helyezettje. Legutóbbi kötete: A láncos madár (versek, 2021).

Gergely Ágnes (1933, Endrőd) Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-, Füst Milán-, Radnóti- és Prima-díjas költő, író, műfordító. Középiskolai tanár, a Magyar Rádió munkatársa, majd az Élet és Irodalom szerkesztője. 1977–1988 között a Nagyvilág munkatársa. 1988 óta szabadfoglalkozású író. Legutóbbi kötete: Mozdonygyári éjszakák (próza, 2021).

Győrffy Ákos (1976, Vác) József Attila-, Artisjus-, Mé­szöly Miklós-, Zelk Zoltán-díjas költő, újságíró. Börzsönyligeten él. 1996 óta publikál. 2019-től a Mandiner.hu munkatársa. Legutóbbi kötete: A távolodásban (versek, 2021).