A Határtalan magyar irodalom negyedik konferenciája 2022. szeptember 21-24. között ismét a festői Badacsonytomajban került megrendezésre, az eddigiekhez képest bővített programokkal. Idén a szervezők: az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó Évfordulók jegyében címmel kértek tematikus előadásokat a résztvevőktől.

Az első napon, délután, Pusztay János megnyitó beszédét követően Dupka György a kárpátaljai magyarok, az ott élő írók és azok képviseletében tartotta meg előadását, akik köthetők a régióhoz; mások mellett Bornemisza Péterről, Tompa Mihályról, Mikszáth Kálmánról és Ady Endréről esett szó. Fűzfa Balázs a nyelv kérdéseivel foglalkozott: áttekintette, hogyan változott Kazinczy Ferenctől Parti Nagy Lajosig az irodalom nyelve, mi is az a „rontott újraírás”. Őt Kelemen Mária követte, aki Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van ujra című versét elemezte, kiemelve, hogyan változik ez a vers dalból ódává, valamint hogyan teszi a költő létélménnyé a látványt. Zékány Krisztina Kovács Vilmos életművének fontosságára hívta fel a figyelmet a kárpátaljai irodalomból. Pomozi Péter arról beszélt két antológia megjelenésének kapcsán, miként vált elérhetővé az újabb magyar irodalom több műve az észtországi olvasók számára.

A második nap délelőttjének tematikája Tamási Áron munkássága volt. Sipos Lajos által képet kaphattunk az író pályakezdéséről, publicisztikájáról és a Tizenegyek antológiájáról; majd Medgyessy Évától az író bábjátékairól hallhattunk előadást. Molnár Zsolt az erdélyi gondolatról és a hazatérés öröméről beszélt, ami hangsúlyosan megjelenik az alkotó több művében. Pál Lukács Lívia a Tamási és a Nemes Nagy Ágnes közötti kapcsolatokról szólt; Sántha Attila pedig a székelység jegyeit emelte ki az író munkáiból, történelmi hátteret adva a többi előadásnak is. A délutáni szekcióban Bertha Zoltán a szakrális irodalomról beszélt, a „harang” motívumának megjelenéséről a magyar költészetben, valamint arról, hogy mit jelentett és jelenthet ma is az e nemzethez tartozás tudata. Horváth Júlia Borbála a tavalyi konferencia óta elért eredményekről számolt be a szociográfiai irodalom hazai megújítása terén.

A pénteki nap délelőttjén Áprily Lajosról hallhatott két előadást a közönség. Árkossy István a személyes kötődéséről szólt, továbbá arról, hogyan mélyítették önismeretét az alkotó versei, azután Karádi Zsolt az Ábel füstje című kötetet alapul véve elemezte a költő disztichonjait, s méltatta egyéb formai értékeit. A Gárdonyi-emlékévhez kapcsolódóan Egey Emese tartott izgalmas előadást a finn és észt irodalmi kapcsolatainkról, azután Finta Éva ismertette az író gyermekkorát és pályaindulását, elemezve a nyelvi és képi világát is. A következő két előadás már Karinthyhoz kapcsolódott – Fábián László Borges-zel vont az életmű alapján párhuzamot, Moritz László pedig a Karinthy-család Skandináviában tett látogatásairól számolt be.  

A délutáni szekcióban Muzsnay Árpád közölt új adatokat Dsida Jenő iskolai éveiről és szülővárosának oktatásrendszeréről, majd Bertha Zoltán - testvére távollétében - Bertha Csilla előadását olvasta fel a Dsida Jenő-versek angol nyelvű megjelenéséről. Jánosi Zoltán Csokonairól értekezett - Nagy Lászlónak a debreceni költőhöz kapcsolódó versein keresztül. Végezetül Andrási Dorottya egy eddig nem érintett szakmai terület szempontjaival színesítette az előadások sorát, amikor jogi vonatkozásaiban elemezte Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényét.

A zárónapon Cseke Péter Kemény János írói indulásáról, műveinek utóéletéről, Máté László Ozsvald Árpád költészetéről, Farkas Wellmann Endre Gelu Păteanu költői nyelvezetéről, fordítói munkásságáról tartott előadást. Bonczidai Éva a Magyar Kultúra magazint mutatta be, és engedett bepillantást a szerkesztői elképzelésekbe, célkitűzésekbe is. A négynapos előadássorozatot Pusztay János záró összegzése fogta keretbe, aki kitekintései között az anyanyelv változatos regionális vonásait kiemelve arra is biztatott: igényes köznyelv-használatunk mellett bátran vállaljuk annak a vidéknek a tájszólás-értékeit is, ahonnan érkeztünk.

A konferenciát barátságos és családias légkör jellemezte – a résztvevők többsége jól ismeri egymást, az új előadókat szeretettel fogadják, és kölcsönösen segítik egymás szakmai törekvéseit. A meghívottak közül néhányan nem lehettek jelen, de ez a szép sorozat írásban még kiegészülhet Dobsai Gabriela, Bence Lajos, Tar Károly, J. Kovács Magda, Bodó Barna és Kovács katáng Ferenc előadásaival. Az előadások kibővített, írott változata a konferenciakönyvek sorozatának negyedik darabjaként, előreláthatóan 2023-ban megjelenik.

Hambalkó Dalma

Magyar Napló Kiadó szerkesztője