A Magyar Napló folyóirat júliusi lapszámának tartalmából:

„Nemzedékem átélte, túlélte a második világháborút, amikor és utána is jó ideig szinte csak krumplin és tésztán éltünk, préselt sertészsíros kenyéren, (…) de az itt tapasztalt szegénység más volt. Az a fajta, melyben a mindennapos megélhetést ki lehet csikarni az élettől, de annál többet egy fikarcnyit se.”

(Marosi Gyula: Az 1970-es felső-tiszai árvíz emlékére)

„…a könyvnek [Annie Ernaux: Lánytörténet] minden oldala egy-egy ásónyom, a lapokból kiérződik a verejtékezés, melyet a múlttal való szembenézés kétségbeesett, mohó igénye és az emlékek hiteles dokumentálásának, a történetírás folyamatának nehézsége egyszerre okoz.”

(Kégl Ildikó: Emlékek, amelyekkel dolgunk van – az ’58-as lány nyomában)

„Mint virágzó fák / utcalámpafényben, / habzik tisztálkodó lányok / térdhajlatán a szappan, / fülkagylójukban tenger / zúgja zsoltárok / dallamát, szépek s / gyöngék, újszülött gidák.”

(Usier Tamara: Virágzó fák a hátsó kertben)

„…miután Bán Elisabeth visszautasította abbéli kérésemet, hogy engedjen be, és igyuk meg együtt a nálam lévő egy üveg italt, amit kifejezetten ebből a célból vittem magammal, majd ezt követően töltsük együtt az éjszakát, többször is belerúgtam a szoba ajtajába, amely ekkor már csukva volt…”

(Kötter Tamás: Vezeklés)

„bölcsen dönteni sose tudtam / fejemet a homokba dugtam / hallgattam így hát nem hazudtam / de rosszul tudtam mert nem úgy van // bűn elhallgatni az igazat / szolgálják hát híven a szavak / aki nem hazudik csak téved / még helyrehozhatja az élet”

(Fecske Csaba: A bizonytalan)

*

A Nyitott Műhely rovat júliusi vendége L. Móger Tímea vajdasági költő, újságíró, művelődésszervező, akivel pályájáról és versesköteteiről Bene Zoltán író beszélget: „A ’90-es évek történései változásokat hoztak, átírtak sorstörténeteket is. Nyugat-Bácskából ki- és bevándoroltak a különböző etnikumok. Megfordult velünk a mikrokozmoszunk. Bekerült a köztudatba a szórványközösség kifejezés, annak minden életviteli megnyilvánulásával, sajátosságával együtt. Beletanultunk, az újabb generációk pedig beleszülettek az egyéni és közösségi megsokszorozódás folyamataiba. Ahhoz, hogy népes, eredményes programokat szervezzünk, érdekeket képviseljünk, egyáltalán, hogy létünket igazoljuk, egyenként is több emberként kell dolgozni, ünnepelni, lenni, tenni. Mondhatnánk, tenni vagy nem lenni élethelyzet a miénk. Az alkotásokban pedig ott van mindennek a lenyomata, hiszen arról (is) írunk, amit megélünk, amit az észlelések, az idegpályák (köz)vetítenek (f)elénk. Ilyenformán ezekről a közös küzdelmekről, amelyek a mindennapok szerves részei.” A lapszámban továbbá Báger Gusztáv, Fehér Kinga, Gál Ferenc, Korda Zsuzsa, Léka Géza, L. Móger Tímea, Usier Tamara és Zsávolya Zoltán versei, valamint Juhász Zsuzsanna, Kötter Tamás, Marosi Gyula és Oberczián Géza prózái szerepelnek. Nemes Attila szerkesztő Majoros Sándor József Attila-díjas íróval készített kisinterjút két legújabb kötetéről, Az ellopott vaporetto és a Woland professzor Szabadkán című regényekről: „A Woland professzor a hetvenes években fénykorát élt Szabadkát mutatja be egy középiskolás fiú látásmódjával. Nagyon izgalmas időszak volt ez a város életében, mert egybeesett a jugoszláv aranyidőkkel. Soha nem látott magasságba emelkedett a testvériség-egység eszméje, özönlött az országba a nyugati áru, és mi, akkori fiatalok ezt természetesnek vettük. Nem érzékeltük, hogy ez csak szemfényvesztés, a politikából is csak azt láttuk, amit a propaganda átadott, így gondtalanok, és talán felelőtlenek is voltunk.” Kégl Ildikó költő, újságíró tanulmányában az irodalmi Nobel-díjas Annie Ernaux Lánytörténet című regényét elemzi, mely művében a szerző személyes és kollektív emlékek nyomába eredt. A Könyvszemle rovatban Móser Zoltán Életünk színe és visszája, Eisler János Határszemle. Tíz esszé képzőművészetről, irodalomról, zenéről, Kocsis Csaba Erdőn-mezőn vendégségben, valamint Lőrincz P. Gabriella Ahogy világra jöttünk és Történetek az árnyékból című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Jószay Zsolt (1951, Szolnok) Kondor Béla-díjas szobrászművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.