Kirekesztettség és szabadság - Jánosi Zoltán gondolatai

"...az irodalomteoretika egy része mintha szereptévesztésbe is került volna: olykor nem vagy nem elsősorban az irodalom belső önmozgásaira figyel, hanem – filozófiai, ideológiai és egyéb külső „tételekből” kiindulva – az eleven irodalom fölé törekszik kerekedni, meg akarja szabni annak arculatát, irányítani próbálja, s normatív módon ítélkezik róla. " (részlet)

A Magyar Napló 2024. augusztusi számában interjú olvasható Jánosi Zoltán irodalomtörténésszel. a Magyar Napló korábbi főszerkesztőjével.

Jánosi Zoltán (Miskolc, 1954) irodalomtörténész, író, egyetemi tanár, 2007 és 2015 között a Nyíregyházi Főiskola rektora,  2011-től 2018-ig a Kölcsey Társaság elnöke, 2016-tól 2017-ig az Irodalmi Magazin, 2017-től a Magyar Napló folyóiratok főszerkesztője. Fő kutatási területe az archaikus kultúrák hatása a 20–21. századi magyar irodalomra, a „bartóki” modell és világirodalmi kapcsolatai. Nagy Lászlóról, Ratkó Józsefről és Oláh Jánosról írt monográfi át, Andalúziában kiadott könyve Federico García Lorca magyarországi befogadását értelmezi, német nyelvű munkája Krúdy Gyula műveit népszerűsíti.
A Magyar Napló Kiadó kortárs magyar irodalmi értékeket megjelenítő Rádiusz Könyvek (2019–); az európai történelem feltáratlan eseményeit a próza nyelvén tudatosító Rejtőzködő Európa (2019–); valamint a Kárpát-medencei magyar életet tükröző Magyar Mikrokozmosz sorozatainak (2021–) alapítója és sorozatszerkesztője. Pro Comitatu-, József Att ila- és Magyar Örökségdíjas.