A Magyar Napló júliusi számában Balázs Géza közöl nagyesszét a nyelvben kódolt hagyományról, Heinrich Schliemann, Várkonyi Nándor és Erdélyi Zsuzsanna pályaképét, kutatói arcélét megrajzolva. 2016 májusában nyílt meg Árkossy István festőművész kiállítása a Magyar Írószövetségben, amelyet Hegedűs Imre János nyitott meg: a képzőművész három festményét elemző, és általuk az alkotói világ mélyére tekintő esszét Árkossy István képeivel illusztráltuk. Nemes Attila körinterjújában (1956 és a fiatal alkotók) a Magyar Művészeti Akadémia 1956 évfordulójához kapcsolódó nyílt pályázatának nyerteseit szólította meg irodalom kategóriában. Nyitott Műhely rovatunkban Urbán Péter a Balassi Bálint-emlékkarddal és Alternatív Kossuth-díjjal kitüntetett Döbrentei Kornél költővel készített nagyinterjút. Jávorszky Béla írásában a május 30-án elhunyt Ellen Niit észt költőnőre és műfordítóra emlékezik, akit a magyar költészet legjelentősebb észt fordítójaként tartunk számon. Lapszámunkban Janáky Marianna, Kötter Tamás, Végh Attila prózái, továbbá Böszörményi Zoltán, Döbrentei Kornél, Kerék Imre, Lukács Sándor, Makkai Ádám, Marczinka Csaba, Marno János, Ellen Niit, Szabó Palócz Attila és Szőcs Géza versei szerepelnek. Könyvszemle rovatunkban Botos János, Dobozi Eszter, Cs. Nagy Ibolya, Szigethy Gábor és Takács György köteteiről olvashatunk kritikát. Számunkat Király Ferenc szobrászművész munkáiról készített felvételekkel illusztráltuk; a muravidéki mestert Hóvári János személyes hangú írásából ismerhetjük meg.