„Ember meghal hazájáért: halandó szív többet meg nem bír”: szeptemberi lapszámunk összeállításában a szigetvári hős Zrínyi Miklósra emlékezünk. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója bevezetőjében a Zrínyiek XXI. század eleji örökségéről ír. Pálffy Géza történész a horvát grófból lett magyar arisztokrata különleges felemelkedéséről közöl tanulmányt. Tüskés Gábor esszéjében Zrínyi Miklós alakját idézi meg a magyarországi irodalom tükrében. Közzétesszük továbbá a Szigeti veszedelem új, 2016 szeptemberében megjelent kiadásának előszavát Orlovszky Géza tollából, aki nyelvileg autentikusabbá tette az eposzt, amelyen többek között nyomot hagyott a másoló íródeák és a bécsi szedőlegények saját nyelvjárása. Ebben a díszkiadásban jelentek meg Somogyi Győzőnek az irodalmi klasszikusunkhoz készített illusztrációi is: a festőművésszel a rajzokról Takács Gábor beszélget. A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság és a Magyar Napló szépirodalmi pályázatának nyertes pályaművei mellett részleteket közlünk az eposzból is. Réger Ádám Pap Norbert egyetemi docenssel, geográfus-régésszel készített interjút Szulejmán szultán elveszettnek hitt síremléke és egy feledésbe merült oszmán település feltárásáról. Móser Zoltán A voltat nézni kegyelmesen című, Szigetvár ostromának fényképes krónikájáról Diószegi Szabó Pál írt recenziót. Lapszámunk további részében Kovács István verse Zrínyi Miklósról, és a Nyitott Műhely rovatban Kürti László Vári Fábián Lászlóval folytatott beszélgetése olvasható. Biró Máté Tömörkény István egy novellájára épített óratervet; így emlékezünk az idén 150 éve született szegedi íróra. Lapszámunkat a szigetvári hős Zrínyi Miklós ikonográfiájának alkotásaival, Somogyi Győző festőművész rajzaival, Mánfai György és Móser Zoltán fotóival és a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíjasai munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.