A Magyar Napló februári számában szerepel Sergiusz Sterna-Wachowiaknak, a Lengyel Írók Egyesülete elnökének az 1956-os szabadságharcról szóló előadása, amely a Parlament Felsőházában megrendezett Közép-Európa és 1956 – Írók a forradalomban című konferencián hangzott el 2016. október 29-én. Tavaly világszerte megemlékeztek William Shakespeare-ről halálának 400. évfordulója alkalmából: Bodó Ibolya színháztörténész nagyívű és élvezetes tanulmányt szentelt a drámaíró művei magyar fordításainak a kezdetektől a XIX–XX. század fordulójáig. Marcsák Gergely fiatal kárpátaljai irodalmár Vári Fábián László Változatok a halotti beszédre című verséről közöl esszét a nemzeti sorsérzés és az egyéni létértelmezés tekintetében. Simon Adri Deák-Sárosi Lászlóval készített rövid interjút a filmesztétának kiadónk gondozásában újonnan megjelent A szimbolikus-retorikus film című kötetéről, amely felvázolja a magyarországi modern és posztmodern film történetét 1940 és 2011 között, és részletesen elemez kilenc, a szakma által fontosnak és újítónak tartott játékfilmet. Kovács Imre Attila irodalomtörténész a Móricz Zsigmond- és Németh László-kép változásairól írt esszét. Biró Máté Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című drámájáról közöl középiskolai óratervet. Czakó Gábor személyes hangú írásában a 2017. január 7-én elhunyt Vathy Zsuzsától búcsúzik. Nyitott Műhely rovatunkban Zsille Gábor Ughy Szabina Bella István-díjas költővel beszélget. Az összeállításban továbbá Csontos János, Kiss Anna, Kovács István, Lázár Balázs, Tornai József, Végh Attila, Vörös István versei, és Haklik Tamás, Széki Soós János, Vári Fábián László prózái szerepelnek. Könyvszemle rovatunkban Vári Fábián László Ereimben az idő, Papp-Für János Árnyékapa, Takács Gábor A szépség szolgálatában és Killyéni András-Péter Olimpiai álom a Radnai-havasokban című könyvéről olvashatunk kritikát. Lapszámunkat Ashot Baghdasaryan örmény szobrászművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.