A Magyar Napló márciusi lapszámának élén az 1848–49-es szabadságharcra emlékezünk: elsőként Arany János Emlények című nagy versével, amelyben barátját, Petőfi Sándort idézi meg. Ezt követik Szendrey Júlia Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez című, a szabadságharc idejében született röpiratának részletei, amelyekben segítő helytállásra buzdítja női sorstársait, és egy verse (A beteg leány). Solymosi József esszéjében (Görgei, a példakép?) Kazinczy Lajos honvédezredes (Kazinczy Ferenc legkisebb fia) pályaképét rajzolja meg, aki Görgei Artúréhoz hasonló katonai karriert futott be, és 1849-ben, Aradon mártírhalált halt. Kopácsy Gergely Magyary Ágnes íróval beszélget a kiadónk gondozásában legutóbb megjelent Rövidzárlat az alvilágban című regényéről. Nyitott Műhely rovatunk márciusi vendége Lezsák Sándor költő, akivel Szakolczay Lajos készített a sokoldalú életpályát áttekintő interjút. Szokolay Domokos írásában a hatvan éve elhunyt Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság védelmezőjére emlékezik. A lapszámban továbbá Both Balázs, Géczi János, Győri László, Kulin Borbála, Lezsák Sándor, Murányi Zita, Nagy Zsuka és Szegedi Kovács György versei, továbbá Horváth (EÖ) Tamás, Jakab-Köves Gyopárka és Reisinger Attila prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Somorjai Ádám és Zinner Tibor (A Szabadság térről Washingtonon át a Vatikánba – és vissza. Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek követségi levelezése az Apostoli Szentszékkel, 1956–1971; továbbá „Hatalmas hittel hisszük mégis…” Szeizmográf a Szabadság téren: Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel, 1956–1971), Buza Péter (Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége), Ábrahám Barna (A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében), Ferdinandy György (Kagylócska), Orbán Ottó (Színpompás ostrom) és Oberczián Géza (Nógrádgárdonyi napló) kötetéről olvashatunk kritikát. Összeállításunkat Plohn József negyvennyolcas honvédportréinak reprodukcióival illusztráltuk.