A Magyar Napló áprilisi számában a Költészet Napja alkalmából kapott helyet Sárközy Péter tanulmánya Az új „magyar Dante” címmel, amelyben Nádasdy Ádám új Isteni színjáték-fordítását vizsgálja, és veti össze Babits Mihály munkájával. Bozók Ferenc esszéjében az ötven éve elhunyt Füst Milán emléke előtt tiszteleg a költő sajátos „éjjeli költészetének” személyes hangvételű bemutatásával. Korábbi versszerkesztőnkkel, az idén József Attila-díjjal kitüntetett Filip Tamással Zsille Gábor készített interjút. A Nyitott Műhely rovat áprilisi vendége Kalász Márton, akit Bartusz-Dobosi László kérdezett a sajátos szimbólumokkal teli versvilágáról és az életút fontosabb szakaszairól. Az összeállításban Bors Anna, Fecske Csaba, Horkay Hörcher Ferenc, Kalász Márton, Kodolányi Gyula, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Nádasdy Ádám, Oláh János, Petőcz András, Szentmártoni János, Tornai József versei, és Jacek Moskwa, Lajtos Nóra elbeszélése szerepel. Könyvszemle rovatunkban A szavak lélegzete. Mai magyar versek című versantológiáról, Fecske Csaba Szárnyaim nőnének, Papp Tibor emlékmeder, Konrad Sutarski Ha úgy tudnánk… és A haza kiterjesztése, Filip Tamás Album, Szalay Attila–Móser Zoltán Polonica varietas. Szepsi Csombor Márton nyomában 400 év után és Kazimierz Nowak Kerékpárral és gyalog a fekete földrészen át című kötetéről olvashatunk kritikát. Lapszámunkat a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk, akiről Kertész László írt az alkotói pályát áttekintő esszét.