A Magyar Napló februári számában közöljük Nagy Gábor Utassy József költőről szóló monográfiájának fejezetrészletét, amelyben a költői beérkezés könyvét, a Csillagok árváját és annak korabeli fogadtatását mutatja be, összevetve-szembesítve saját, az Utassy-líra belső természetét feltáró olvasatával. Bozók Ferenc Két esszé Jeszenyinről című írásában egy dinamikus létmódú, identitásproblémákkal küzdő modern személyiség belső ellentmondásait vizsgálja, és számba veszi a költő magyarországi recepciójának főbb kérdéseit. Hazai Cecilia úti beszámolójában a georgiai Tbilisziben 2017. december 4–5. között megrendezett Magyar Napok főbb eseményeiről ír, ahol erre az alkalomra jelent meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének újabb georgiai kiadása Zichy Mihály illusztrációval. Hamar Péter írásában a kárpátaljai író, Nagy Zoltán Mihály kitűnő regénytrilógiája első darabjának, A Sátán fattyának 2017-es filmfeldolgozását értékeli. Az összeállításban továbbá Bors Anna, Both Balázs, Füzesi Magda, Kürti László, Ene Mihkelson, Mohai V. Lajos, Serfőző Simon, Szabó Palócz Attila, Szénási Miklós, Tornai József versei, valamint Doncsev Toso, Döme Barbara, Jahoda Sándor, Kókai János, Marosi Gyula és Sarusi Mihály prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovatban Farkas Judit Antónia beszélget Horváth Jánossal, a „köztársaság-ellenes összeesküvés” kisgazda vádlottjával, a Magyar Forradalmi Tanács alapítójával, a Magyar Országgyűlés egykori korelnökével. A Könyvszemle rovatban a Kősziklára épített ház, Müller Rolf Az erőszak neve: Péter Gábor, Fecske Csaba: Kiűzetés, Oláh András: április bolondjai, Kürti László: a csalásról és a Főúr, írja a többihez. Bajor Andor emlékezete című kötetekről olvashatunk. Lapszámunkat a Stefánia Palota kertjében megrendezett Őszi tárlat című kiállítás műveinek reprodukcióival illusztráltuk. A tárlatról Wehner Tibor művészettörténész közöl esszét.