A Magyar Napló áprilisi, költészet napi számában az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss Benedeket Ködöböcz Gábor köszönti az alkotói pályát áttekintő esszéjében: „Kiss Benedek világában valóság és fikció, élet és költészet szerves egységében, látomás és realitás oszcilláló szintézisében születik meg a történelmi és a köznapi realitások plasztikus poézise.” Az ugyancsak Kossuth-díjjal elismert Farkas Árpád költészetét Cs. Nagy Ibolya összegzi: „lírája (…) éppen a szabadsághiányos emberi, személyes és társadalmi létszituációk, az ember szabad létezését gátló politikai-társadalmi, históriai, illetve szellemi erőszak ellen perel.” Konrad Sutarski A költő küldetése – egykor és ma című esszéjét az ember és közössége szabadságának eszméjét védelmező európai lírikusok aktuális példájának szentelte: „Az egyre növekvő fenyegetettség, amely azzal a veszéllyel jár, hogy megsemmisíti a hagyományos, görög–római és keresztény alapokon nyugvó európai civilizációt, megköveteli a szembehelyezkedést, s az európai kultúrán nevelkedett népek számára ezt teszi napjaink legfontosabb feladatául.” Fekete J. József Csík Mónikával készített kis interjút, aki a Magyar Írószövetség Arany János-emlékévhez kapcsolódó irodalmi pályázatának novella kategóriájában első díjat nyert. A Nyitott Műhely rovatban Székelyhidi Zsolt beszélget Zsille Gábor költővel új prózai kötetéről, az Örökség, mulandóságról, és ennek kapcsán a publicista pályáról, írói gyakorlatról, a Krakkóban eltöltött évekről, valamint szerteágazó tevékenysége révén az irodalmi pályán való „figyelmes közlekedésről”. A lapszámban továbbá Farkas Árpád, Fecske Csaba, Filip Tamás, Kalász Márton, Kenéz Ferenc, Kiss Benedek, Konrad Sutarski, Kovács István, Oláh János, Péntek Imre, Rónai-Balázs Zoltán, Szentmártoni János, Végh Attila, Zsille Gábor versei, valamint Berta Zsolt, Burns Katalin, Konczek József és Oberczián Géza prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Bartusz-Dobosi László Kalász Márton, Filip Tamás Tejút nappal, Lövétei Lázár László Alkalmi, Varga Melinda Sem a férfiban, sem a tájban, továbbá a Bella István-díjasok antológiája című kötetekről olvashatunk. Lapszámunkat Rozsnyai Béla szobrászművész, ékszerkészítő alkotásainak reprodukcióival illusztráltuk, akinek pályájáról Árkossy István festőművész közöl esszét.
