A Magyar Napló májusi számának írásait alapvetően az anyaság és ennek kapcsán a női elv, valamint az utazás témaköre mentén állítottuk össze. Iancu Laurának az anyaságról írt, szép lapkezdő jegyzetét követően egy versével Szécsi Margit költőnőre és életművére emlékezünk, aki május 28-án lenne kilencvenéves. Toldi Éva irodalomtörténész esszében köszönti a hónapban szintén kerek születésnapját ünneplő Mezey Katalin költőt, prózaírót, személyes és könyvek általi találkozások emlékeinek bizalmába fogadva az olvasót. Miklós Péter tanulmányában az anyához fűződő veszteségélményt vizsgálja József Attila és Radnóti Miklós költeményeiben. Kovács István és Zsille Gábor versét a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa, valamint az áprilisban felavatott Mementó Szmolenszkért köztéri emlékmű ihlette. Nemes Attila Simon Adri költőnővel készített kis interjút, aki a Magyar Írószövetség Arany János-emlékévhez kötődő irodalmi pályázatán vers kategóriában nyerte el az első helyezést Aranymetszés című írásával. Az utazás tárgykörében született írások között szerepel Gömöri György tanulmánya, amely az első világháborúban fiatalon elhunyt költő és esszéista, Békássy Ferenc és a később világhírű közgazdász John Maynard Keynes barátságát dolgozza fel. Ezt követik Alaszkától Yucatánig címmel Vassányi Miklós filozófus amerikai útinaplójának részletei, majd Prohászka László tanulmánya Gróf Apponyi Henrik indiai vadászútjáról. A Nyitott Műhely rovatban Nemes Attila beszélgetését olvashatjuk Hóvári János történésszel, külpolitikai szakértővel és orientalistával a rendszerváltás ethoszáról, hősökről és emlékezetpolitikáról, a magyar faluról, az életveszélyről, a barátságról, a török társadalomról, az értelmiség, az elit és a művészek feladatáról. A lapszámban továbbá Babics Imre, Both Balázs, Mezey Katalin, Simon Adri versei, illetve Lőrincz György, Marosi Gyula és Mirtse Zsuzsa prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Földessy Edina Torday Emil kongói gyűjteménye című kötetéről szerepel recenzió. Lapszámunkat Kálmán László ötvös- és iparművész alkotásainak reprodukcióival illusztráltuk, akinek legújabb, Személyes mandalák című kiállításáról Hóvári János közöl esszét.