A Magyar Napló júliusi számában Jánosi Zoltán Szécsi Margit költői univerzumát idézi meg, aki májusban lett volna kilencven esztendős: „A föld egyik felén eluralkodott és akkor még legyőzhetetlennek látszó »gyalázat-galaxisa« ellen Szécsi Margit költészete új galaxis építésébe fog. Ezt a galaxist lázadó, büszke gondolatokból, a tiltakozás bátor üzeneteiből, az Ember fiának sorsát egészében és tisztaságában látni akaró bizalmából s szellemének a teljes lét értelmét átvilágítani képes erejéből építi fel lelkében.” Bertha Zoltán a nyolcvan éve született Szilágyi Domokosra emlékezik esszéjében, akinek „grandiózus formaváltozatosságban csillogó, bölcseleti és esztétikai értelemben egyaránt eszméltető, horizontnyitó életműve különösen élénken hat azokra, akik az égető sorskérdésekkel hamis ábrándok nélkül néznek szembe”. Csapody Miklós az ugyancsak kerek évfordulós Baka Istvánnal való barátságának történetébe avatja az olvasót. Fecske Csaba költővel Bolla Eszter készített kis interjút a szerzőnek az idei Könyvhétre megjelent Nehéz világgá menni című mesekönyvéről. A Nyitott Műhely júliusi vendége Mirtse Zsuzsa író, költő, akit mese-, verses és prózaköteteiről, illetve azok keletkezésének külső-belső körülményeiről Bíró Gergely kérdez. A lapszámban továbbá Csillag Tamás, Fecske Csaba, Füst Milán, Iancu Laura, Lackfi János, Lezsák Sándor, Oláh András, Rácz Gábor, Szikra János versei, valamint Hegedűs Imre János, Ircsik Vilmos, Lajtos Nóra, Mirtse Zsuzsa és Oláh János prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban Lukács Sándor A kezdetek utcája, Falusi Márton Halálos szótövek kertje, Kötter Tamás Ikea, vasárnap, Borbély László Finita la commedia, A befogadó kamera című kötetekről és A te neved című dokumentumfilmről olvashatunk. Lapszámunkat Kókay Krisztina textilművész és grafikus munkáinak reprodukcióival illusztráltuk, akinek munkáiról Oláh Jánosnak egy korábbi kiállításmegnyitó-szövegét közöljük.