A Magyar Napló decemberi számának több írása – versek, prózák és jegyzetek – a Karácsony gondolatából fogant, így mások mellett Marosi Gyula lapkezdő jegyzete és Vasadi Péter eddig közöletlen, hagyatékból előkerült kis esszéje: „ha azt hisszük a Karácsonyról: na, végre, itt van a szeretet ideje, tévedünk. Mert minden idő a szeretet ideje. Még akkor is, ha ez nem megy, vagy csak nagyon nehezen megy. És minden idő az ajándékozás ideje. És a legfőbb ajándék nem valami, hanem valaki: Isten Fia.” A lapszám másik fontos témája a száz évvel ezelőtt lezárult I. világháború: Ligeti Dávid dolgozatában a nagy háború máig ható hazai következményeiről ír: „látni kell, hogy 1918-ban elsőként éppen hazánk tapasztalhatta meg, mit jelent, ha egy kelet-közép-európai ország vakon és feltétlenül megbízik a nyugati demokráciákban.” Hóvári János személyes hangú esszéjében az I. világháború tanulságairól elmélkedve írja: „Nagyapám és rizlingjét iszogató katonatársai a mából nézve egyszerre voltak az öldöklésből megmenekült trójaiak, egymást segítő milétoszi hopliták, a százéves háború angol vagy francia, paraszti gyökerű íjászai, a XVI–XVII. századi magyar végek katonái, Napóleon besorozott gyalogosai és tüzérei, 1848–49 honvédjei, de a második világháborúnak is amolyan »előkatonái«. Világtörténelmi elődeikhez hasonlóan sohasem jutott eszükbe, hogy megtagadják a múltjukat, vagy azt gondolják, hogy nem cselekedtek helyesen. Vitték tovább a rájuk hagyományozott és általuk megtapasztalt emlékezés fonalát.” A Nyitott Műhely rovat decemberi vendége Nagy Zsuka költő, akivel Karádi Zsolt beszélgetett többek között az eddig megjelent három kötetről, költőelődökről, az alkotói és pedagógusi szerep összeegyeztethetőségéről és a nyíregyházi szülőhelyről. Kopácsy Gergely Hollósi Gáborral készített kis interjút A pozsonyi hídfő című új könyvéről, amelynek fő tárgya a párizsi békeszerződés kapcsán kialakítandó határok története. Katona Eszter Nagy László drámafordításáról írott tanulmánya régi adósságot fedez, amelyhez Jánosi Zoltán írt előhangot: 2016-ban került elő a nyomtatásban soha meg nem jelent Bernarda Alba háza-fordítás. A lapszámban továbbá Ágh István, Both Balázs, Iancu Laura, Kalász Márton, Kókai János, Ladik Katalin, Nagy Zsuka, Serfőző Simon, Tóbiás Krisztián versei, valamint Franziska Gerstenberg, Kállay Kotász Zoltán és Pálinkás Mihály prózái szerepelnek. A Könyvszemle rovatban a Tömörkény 150, Bene Zoltán Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai és Stanko Andrić Szimurg – A szlavón élet regénye című kötetekről olvashatunk. Összeállításunkat első világháborús emlékművekről készített felvételekkel illusztráltuk.