A Magyar Napló márciusi számában az 1848–49-es szabadságharcra emlékezünk versekkel és Rosonczy Ildikó tanulmányával, amelyben közli Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornoknak a hadifoglyok sorsa miatt aggódó, a kutatás számára eddig ismeretlen levelét, mely szerint „a magyar lázadás megkezdésének és folytatásának legfőbb okát mindenekelőtt magának az osztrák kormánynak a cselekedeteiben lehet megtalálni”. Erős Kinga tanulmányában egy Vörösmarty-versből kiindulva tekinti át a homeopátiás gyógyítás elterjedését a reformkori Magyarországon, aminek a költő is híve volt: „Magyarországot a XIX. század második felére a homeopátia fellegvárának tartották, számos homeopátiás kórház nyílt, köztük az első Pesten a Bethesda, a pesti egyetem orvosi karán pe­dig közel 33 évig két homeopátiás orvosi tanszék is működött.” Csender Levente íróval Bolla Eszter készített kis interjút a nemrégen megjelent A különleges Meditittimó kalandjai című kötetéről, amely segítő és érzékenyítő gyerekkönyvként az autizmussal élők világáról szól. Kovács István Szalay Attila Lengyel földön (emlékek, naplók 1976–1990) című nagysikerű könyvéről írt esszét, amelyben áttekinti az egyszerre politológiai és lételméleti „elmélkedő naplót” a lengyelországi események, a szocializmus lengyel változatának abszurditásáról. Az összeállításban továbbá Bors Anna, Dobozi Eszter, Jász Attila, Kalász László, Kenéz Ferenc, Kulin Borbála, Nagy Gáspár, Szécsi Margit, Székelyhidi Zsolt, Szentmártoni János, Tamás Menyhért, Turczi István versei, valamint Ferdinandy György, Horváth (EÖ) Tamás, Mezey Katalin és Mirtse Zsuzsa prózái szerepelnek. Kiss Anna költőt születésnapja alkalmából Ágh István, Cs. Nagy Ibolya és Tamás Menyhért köszönti, a szintén születésnapját ünneplő Kenéz Ferenc költőt pedig Árkossy István méltatja esszéjében, személyes emlékekből építkező pályaképet rajzolva. A Nyitott Műhely márciusi vendége Tóth Eszter Zsófia történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, akivel Kopácsy Gergely beszélget családja regénybe illő történetéről, egy hiteltelen korszak, a XX. század második fele hiteles kutatásának lehetőségeiről. Tóth Eszter Zsófia tanulmányt is jegyez a nőideál változatairól a szocialista időszakban. A Könyvszemle rovatban Szendrey Júlia Családi levelek, Gaal György Születtek Kolozsvárt, Vári Fábián László Vásártér, Gy. Szabó András A végakarat, Bálint Tamás Hibalista, Dobai Bálint Titántorkú Sámson, Horváth László Imre Nézd, havasak a fák, tél van, Noszlopi Botond Örkény besírna című kötetekről és a Manasz kirgiz eposzról olvashatunk. Lapszámunkat a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum gyűjteménye darabjainak reprodukcióival illusztráltuk.