A Magyar Napló májusi számának élén verssel, prózával köszöntjük az édesanyákat, és ugyancsak verseivel emlékezünk a hetven éve született, a nehéz történelmi időben eszméihez és nemzetéhez következetesen hű költőre, a Magyar Írószövetség egykori titkárára, Nagy Gáspárra, akinek életművét Cs. Varga István fogja át esszéjében: „Az egypártrendszer, a vészes hitfogyatkozás idején hitt a szóban, a költői szó erejében. Számára »a vers a szeretet nyelve« volt. (…) Azt hirdette: a verstől »ember és nép, csak magasodhat«”. Farkas Gábor tanulmányában a tíz éve elhunyt Lászlóffy Aladár költő költészetének identitásformáló és szakrális vonulatát vizsgálja: „életművében (…) a generációs indulás az elhatárolódás, a markáns önmeghatározás és az expresszionista képalkotás, illetve vallomás-igény jegyeivel kapcsolódott össze. Líráját később az évtizedek emberiségtapasztalata avatta összegző szándékú humánumköltészetté, amelyben a szakrális versbeszéd mindvégig meghatározó jellemző maradt.” Sárközy Péter tanulmányát a magyar irodalom olasz mintáinak szentelte, a kezdetektől (Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Arany János) a 19. századig: „Azt ugyan mindenki elismeri, hogy a romantika fellépéséig költőink »idegen« mintákat, koruk legmodernebb modelljeit követve alakították ki saját egyéni hangú költészetüket, arról viszont kevesebb szó esik, hogy ezek a »legmodernebb költői minták« olaszok voltak.” Deák-Sárosi László írásában Wass Albert híres regényének, A funtineli boszorkánynak filmes feldolgozását értékeli: „A rendezőt, Poór Istvánt csak tisztelet illeti, amiért egy ilyen jelentős szellemi munkát felvállalt, elvégzett, méghozzá a saját költségén. Ezzel a küzdelemmel és eredménnyel megcsillantotta a reményt azoknak, akik hisznek abban, hogy létezik még magyar és keresztény film és kultúra.” A lapszámban továbbá Banner Zoltán, Géczi János, Iancu Laura, Király Farkas, Nagy Zsuka, Paul-Eerik Rummo, Tornai József, Viola Szandra, Vitéz Ferenc versei, valamint Berta Zsolt, Murányi Sándor Olivér és Oberczián Géza prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovatban Luzsicza István beszélget Király Farkas íróval, költővel legújabb köteteiről, pályájáról, indíttatásairól, az írásban rejlő különlegességről, írói és emberi világáról. A Könyvszemle rovatban Orisek Márta Pünkös felé, pünkösd után, Göncz László Emberek a pannon végeken. Huszadik századi magyar sorsok a magyar–szlovén határ mentén, Pósa Zoltán Hűséges szökés és hűtlen visszatérés, Oberczián Géza Áramlás és Sayfo Omar Allah tágas földje című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat a Kárpát-medencében található Szűzanya-kegyképek és a Boldogasszony vándorkiállítás munkáinak reprodukcióival illusztráltuk. Címlapfotó: Vadócz Dávid
