A Magyar Napló júliusi számának élén Ekler Andrea lapkezdő jegyzetében az idei iszkázi Nagy László Emléktúra napjáról ír, amelyen a tavaly elhunyt Nagy András grafikusra, könyvtervezőre is emlékeztek, s az elhangzott beszédek közül Szentmártoni Jánosét és Bíró Gergelyét olvashatjuk. Ács Margit és Kodolányi Gyula tanulmányai a májusban megrendezett Kodolányi János-emlékkonferenciára készültek, és az író balatonakarattyai emigrációjának éveit (1948–1954) dolgozzák fel: „Akarattya, ha a mostoha civilizációs körülményeket s a gyakori szűkölködést nem tekintjük, voltaképpen eszményi hely volt az elhúzódásra ezekben az években. Budapestről tekintve, az Isten háta mögöttiség biztonságát is megadta, a korabeli mostoha közlekedési lehetőségek miatt. De aki nagyon meg akarta találni Kodolányi Jánost, megtalálta őt, eljutott hozzá vonaton, motorkerékpáron, biciklin, ritkábban autón” (Kodolányi Gyula). Márkus Béla tanulmányában Nagy Gáspár költő hommage-verseit veszi számba: „A hommage szerzője s küldője (…) hommager, hűbéres. Az Nagy Gáspár is, a tőle megszokott szójátékkal élve, hű bérese az irodalomnak és írótársainak, élőknek és holtaknak.” Nemes Attila az Irodalmi Magazin felelős szerkesztőjével, Kondor Péterrel készített interjút a folyóirat megújulásáról. Czakó Gábor esszéjében a pozsonyi csatának állít emléket: „(…) Bulcsú dicsőséges nagy Európa-járása mellett, a Pireneusokon is túljutó »kalandozásnál« is döbbenetesebb volt a 907. július 4–7. között vívott pozsonyi csata. Egyrészt a résztvevők hatalmas száma, másrészt a hadművelet célja, harmadrészt az eredménye miatt. Negyedrészt azért, mert magyar nemzedékek sora a kommunizmus betörése óta alig-alig hallott róla, noha ez a harc volt a végső, a honfoglalást befejező és nyugati határunkat hosszú időre meghatározó ütközet.” A lapszámban továbbá Babics Imre, Báger Gusztáv, Czigány György, Lackfi János, Ladik Katalin, Murányi Zita, Tornai József versei, valamint Maimu Berg és Miklya Luzsányi Mónika prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovat vendégével, Lackfi János költővel, íróval Simon Adri beszélget a regényírásról, a gyermekirodalomról, a szülői örökségről, a szerző és közönsége kapcsolatáról. A Könyvszemle rovatban Király Farkas Ha elfogy a fény, Jezsó Ákos Megyek túlra, Salamon Konrád Harag és elfogultság nélkül, valamint a Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére című kötetekről olvashatunk. Lapszámunkat Kiss Márta festőművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk, akiről Szakolczay Lajos közöl esszét.