A Magyar Napló októberi számának több írásában az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk versekkel, novellákkal és más írásokkal. Emlékiratának részletével emlékezünk Csap Jánosra, Zugló egykori fegyveres felkelőjére, Aniszi Kálmán pedig erdélyi emlékeit idézi meg 1956 fókuszából. Deák András Miklós, Somorjai Ádám OSB és Zinner Tibor tanulmányában Mindszenty József bíborosnak az amerikai követségen töltött 1956–1971 közötti időszakát eleveníti fel az amerikai diplomaták levelezésének és a Szent Korona kérdésének tükrében: „Mindszenty úgy tudta, hogy a Szent Korona Salzburgban van, az érsek őrizetében. 1962 áprilisában lépett először, mert »úgy érzi, hogy ő a ’törvényes’ magyar kormány legitim utódja, hercegprímásként önmagát felelősnek tartja a magyar koronaékszerek megőrzéséért. Nemcsak a Koronáért […], hanem a palástért is.«” Kádár Béla, aki 1990–1994 között a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere volt, esszéjében a rendszerváltozás idején kialakult válságos gazdasági helyzetet mutatja be: „Antall József a társadalmi érzékenységet és igazságosságot, az átalakulás szociális költségeit figyelembe vevő szociális piacgazdaság elkötelezettje volt.
A hitelfelvétel kényszere miatt az IMF-et nem lehetett megkerülni. Az IMF stand-by megállapodás volt, zöld lámpa a hitelpiacok számára az ország finanszírozhatóságához.” Lengyel János tanulmányában a kárpátaljai autonómiatörekvések történetét tekinti át 1988-tól napjainkig: „Az utóbbi idők történései azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarság egyre távolabb kerül attól, hogy önrendelkezéssel bírjon, beleszólhasson a saját sorsának alakításába.” Második, befejező részéhez érkezett Bertha Zoltán tanulmánya Kodolányi János Szép Zsuzskájáról: „Kodolányi János már első regényében rendkívüli távlatok és kontextusok összefüggésében kapcsolta össze vagy szembesítette egymással a prehistorikus előidők kultúrájának szemléleti, világképi maradványait, a mágikus, hiedelemmitikus világszemlélet dimenzióit a huszadik század eleji modernitástapasztalat dezilluzionizmusával és egzisztenciális krízisérzékelésével, a felbomló ősi transzcendentalizmus szétesésének diagnózisával és újjáélesztési igényével, kísérletével.” A lapszámban továbbá Falusi Márton, Finta Éva, Gál Ferenc, Iancu Laura, Ladik Katalin, Mogyorósi László, Payer Imre, Rónai-Balázs Zoltán versei, valamint Bíró Gergely, Jámborné Balog Tünde és Marosi Gyula prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovatban Mirtse Zsuzsa író, költő kérdezi Bíró Gergely írót, szerkesztőt mások mellett a pályakezdéséről, mestereiről, az írás és szerkesztés kapcsolatáról, kötetei kapcsán a rendszerváltozás idején kamaszkorát élő nemzedékről. A Könyvszemle rovatban Temesi Ferenc 49/49, Bene Zoltán Áramszünet, Lezsák Sándor Nagypapa a bőröndben, Karádi Zsolt Az Erdélyi Helikon vonzásában és Gyorgyevics Tamás Széchenyi Zsigmond élete című kötetekről olvashatunk. Lapszámunkat a Sztálin-szobrot és az 1956-os eseményeket ábrázoló felvételekkel illusztráltuk a Fortepan internetes gyűjteményéből.
