A Magyar Napló novemberi számában halottak napja alkalmából készült verseket, prózákat is olvashatunk. A magyar nyelv napja és az idén májusban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által megrendezett Határtalan magyar irodalom konferencia apropóján közöljük Pusztay János és Balázs Géza nyelvészek írását. A tanácskozás témája a határon túli magyarság és a diaszpóra magyarságának irodalma volt, kizárva az anyaországi irodalmat. Balázs Géza előadásának szerkesztett változatában az egyetemes és ezért egységesnek is mondható, valamint a helyi, táji, regionális, más állami irodalom és nyelv polémiáját állította középpontba: „A magyar nyelv és irodalom őreiként erkölcsileg nem állhatunk a magyar nyelv és irodalom szétszabdalása, egységekre bontása, más nevekkel való elnevezése mellé. (…) Lehet, hogy azt kellene eszünkbe vésni: határtalan a magyar nyelv és a magyar irodalom.” Sárközy Péter tanulmányában az olasz irodalom 19–20. századi elterjedését tekinti át: „az olasz irodalom szinte teljes tárháza a 21. század elején már magyar nyelven is elérhető. (…) Rendkívül fontos, hogy minél több olvasó magyar nyelven is hozzá tudjon jutni az olasz irodalom, az európai irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal és remekművekkel rendelkező értékeihez.” Összeállításunkban tíz tehetséges fiatal író, költő (Bara Gabriella, Bodor Emese Réka, Esztány Zsófia, Kaltenecker Lili, Kedves Eszter Virág, Kovács Újszászy Péter, Leskó Abigél, Magyar Boglárka, Moroz Alexa, Sziklai Áron) munkáiból nyújtunk ízelítőt, akik részt vettek a nyáron megrendezett III. Versek Szódával Alkotótáborban, és akikkel a tábort követően tanáraik egy utógondozás keretében külön is foglalkoztak. A lapszámban továbbá Both Balázs, Dobozi Eszter, Fecske Csaba, Kalász László, Kovács István, Lázár Balázs, Luzsicza István, Simon Adri, Tóth Erzsébet, Turczi István versei, valamint Csabai László és Lukáts János prózái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovatban Zsille Gábor beszélget Kovács István költővel, íróval, műfordítóval, történésszel, polonistával, akit ezúttal költői, irodalmi pályakezdéséről, a Kilencek költőcsoportról, a versek keletkezéséről s jövőbeli terveiről kérdezett. A Magyar Írószövetség közelgő tisztújító közgyűlése kapcsán Simon Adri Erős Kingával, a Magyar Írószövetség titkárával, az Orpheusz Kiadó vezetőjével készített interjút az elnöki pályázatáról és az Írószövetség előtt álló feladatokról. Cs. Nagy Ibolya írásában a 2019. október 9-én elhunyt szerzőnk és barátunk, Dobozi Eszter író, költő pályaképét rajzolja meg: „Mondhatjuk, hogy Dobozi Eszter tanár volt egész életében, erős benső és fogalmi igénnyel a világ, a dolgok megértésére, a benti és külvilági rendre, rendezettségre? A szétesettség nem volt kedvére, sem formai, sem intellektuális értelemben, teljességében vágyta szemlélni a létet, kettőzöttségében, az idő minden kiterjedésében, filozófiai rétegezettségében”. A Könyvszemle rovatban Mezey Katalin Régi napok rendje, Ferdinandy György Sziget a víz alatt, Hoppál Mihály Fehérlófia, Anne Vabarna Pekó és Vári Fábián László A kakukknővér című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Pálffy Katalin szobrászművész munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.
