A Magyar Napló decemberi számának élén Advent és a közeledő Karácsony tárgyában készült verseket, prózákat, emlékírásokat találunk. Gróh Gáspár tanulmányában Németh László életművének központi gondolatait, a műveltség és a művelődés kérdéseit járja körül: „A kultúra, a műveltség olyan eszménnyé növekszik benne, amelyben nemcsak a magyarság gondjainak megoldását látja, hanem a 20. század nagy világnézeti válságára az emberiség által adható egyetlen választ.” Falusi Márton dolgozatában Szabó Dezső Segítség! című regényén keresztül vizsgálja az író jelentőségét: „Ady Endre eszmei és művészi világnézetét sokszorozta, s ha a költő mértékével nem is mérhető, szentleckéje sokakhoz közvetítette minőségi magyarságképét.” Bakó Endre tanulmányában Veres Péter és Sinka István barátságáról ír, megalkotva a két szerző jellemrajzát a kapcsolatának történetét: „Kettőjük kapcsolata is bizonyítja, hogy a népi írói tömörülés 1945 után élesen kettévált. Egyesek, ha kelletlenül is, a narodnyik stigmát viselve kisebb-nagyobb engedmények árán vállalták az »útitárs« (kollaboráns) szerepét, mások nem. Volt azonban egy közös nevező, ami áthidalt minden világnézeti-esztétikai különbséget: a parasztságot, az alulsó ország népét akarták emberi körülmények közé juttatni.” Kovács István esszéjében Berta Zsolt Kalef című regényének valóságalapját és világát bemutatva írja: „Az ifjabb Berta Zsolt nem történelmi eseményt rekonstruál, nem történészi szakmunkát tesz le az asztalra, hanem igazi szépirodalmat. Az író a félelmet dokumentálja a felnőttkor küszöbe előtt tébláboló fiatalok sorstragédiáin keresztül. Akik a maguk kamaszos-fiatalemberes módján – farmer- és hosszúhaj-divattal, az 1848-as szabadságharc emlékét megidéző március 15-ék megünneplésével, »zászlógyomlálással« (vagyis az ünnepnapokra feldíszített hidak vörös zászlóinak Dunába dobálásával), tiltott irományok olvasásával, a rock iránti rajongással, s ennek nyomán kedvenc zenekaraik mellei tombolással – lázadtak a rendszer ellen.”
A lapszámban továbbá Banner Zoltán, Dobozi Eszter, Horváth Veronika, Lajtos Nóra, Lezsák Sándor, Miklya Zsolt, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor versei, valamint Berta Zsolt, György Attila, Kontra Ferenc és Lőrincz P. Gabriella prózái szerepelnek. Lipp Márta költő, műfordító válogatásában hat kortárs portugál költő (Luis Filipe Castro Mendes, Daniel Faria, Tatiana Faia, Daniel Jonas, José Luís Peixoto, Nuno F. Silva) verseiből közlünk összeállítást. A Nyitott Műhely rovatban Grajlah Emma beszélget Toldi Éva irodalomtörténésszel, kritikussal, szerkesztővel, az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetőjével pályájáról: középiskolai, egyetemi éveiről, a Híd szerkesztőségében, a Forum Könyvkiadóban és a Tankönyvkiadóban töltött évekről, valamint az irodalomkutatói munkásságáról: „A vajdasági magyar irodalom történetének kutatása kiemelten fontos területe tudományos érdeklődésemnek, de eközben a vajdasági magyar irodalom kereteinek megváltozását és újfajta megközelítéseit keresem, amelyek nem elhatárolják, hanem rizomatikusan összekapcsolják a térség irodalmát a magyarországi irodalmi áramlatokkal”. A Könyvszemle rovatban Szilágyi István Katlanváros, Deák András–Somorjai Ádám OSB–Zinner Tibor Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970, Konrad Sutarski Lengyelország és Magyarország Európa védelmében, Farkas Wellmann Éva Parancsolatok és Homoki-Nagy István Nádi szélben című könyvéről olvashatunk. Lapszámunkat Földi Péter munkáinak reprodukcióival illusztráltuk.
