2019-ben a Magyar Napló folyóirat kettős évfordulót ünnepelt: a lap alapításának 30. és Oláh János általi újraindításának 25. évfordulóján ezért a szerkesztőség úgy határozott, hogy 2020 januárjától a lap új arculattal áll Olvasói elé mind külső formátumában, mind tartal­mában. Szerkesztőségünk a rendszerváltozás és a folyóirat évfordulója alkalmából írta ki tavaly a novellapályázatát, olyan alkotásokat várva, amelyek hőseinek sorsában és a társadalmi élet jelenségeiben megmutatják az 1989–90-es rendszerváltozás, akár az azt közvetlenül megelőző vagy az azóta eltelt időszak társadalmi változásait, kulturális, morális tendenciáit, határokon belül vagy kívül. Januári összeállításunkban a nyertes pályaművek, Horváth (EÖ) Tamás, Hajnal Csaba, Miklya Luzsányi Mónika és Lokodi Imre novellái kaptak helyet, amit Majoros Sándor író és zsűritag pályamunkákat összegző sorai vezetnek be. A lapszámban továbbá Géczi János, Kopriva Nikolett, Murányi Zita, Péntek Imre, Rolf Jacobsen, Tornai József versei szerepelnek. Kenyeres Zoltán Görögök és testamentumok című tanulmányában Babits Mihály Európa-képét vizsgálja: „Babits irodalomszemléletére jellemző vonás az egy-két középpontú megítélésrendszer: a görög eredetű humanizmus és az evangéliumi igét hirdető szeretet (…), irgalom-eszme egymást kiegészítő világa. Babits katolikusságáról sokat írtak már, kell is írni róla, de a »görögsége« ebben is mindig megnyilatkozik. Együtt és egyszerre alakították ki magyarság-képét is”. Hamar Péter tanulmányában befogadás-esztétikai megfontolásait veszi számba az ismert Pilinszky-verset illetően: „vannak versek (és ezek közé tartozik Pilinszky Négysorosa is), amelyek befogadása során a külső, bennfentes információk feltárása nélkül inkább hiányérzet és erős kétségek támadnak az olvasóban, nemhogy teljes élmény jönne létre.” Prof. dr. Marinovich Endrével, Antall József egykori kabinetfőnökével új kötetéről, az 1315 napról Kopácsy Gergely készített kis interjút: a szerző fájó adósságot törlesztett, amikor könyvében elkészítette azoknak a kazettáknak a fiktív leiratát, amelyekre az egykori miniszterelnök 1993-ban, kölni gyógykezelésekor felmondhatta volna emlékiratait. Nyitott Műhely rovatunkban Pataky Adrienn kérdezi Murányi Zita költőt, írót eddigi alkotói pályájáról, kedvelt szerzőiről, hobbijairól, illetve jövőbeli szakmai terveiről. A Könyvszemle rovatban a Babits Mihály levelezése 1923–1925, Tamás Menyhért Észre-írt strófák, Szénási Ferenc Berzsenyi koporsója, Payer Imre Fényből van a fal, valamint Széki Soós János Vándorforrás című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat Szigethy István (1891–1966) grafikus, festőművész alkotásainak reprodukcióival illusztráltuk, akiről Szakolczay Lajos közöl esszét.