A Magyar Napló áprilisi lapszámába, tekintettel József Attila közelgő születésnapjára, több, költészettel foglalkozó esszét, tanulmányt válogattunk. Falusi Márton írásában az alkaioszi versszerkezet természetét vizsgája Tóth Árpádtól kortárs magyar költőkig: „A költő, amint versírásba fog, mindig a régi és az új világ küszöbén torpan meg – miként Alkaiosz is –; nem léphet ki a régiből, mert a költészet tradíciójának részese, ám egyszersmind az új hírnöke is, a nyelvből kiinduló innováció ösztönzője. Ereszkedik és emelkedik. De vajon nem béklyózza-e meg túlságosan egy efféle ősi minta?” Marafkó László esszéjében a József Attila-versek két motívumának, a botnak és a karónak lehetséges jelentéseit vizsgálja: „A versek utalás- és jelentésbeli sokrétűsége a költő életművének kutatói között is nézetkülönbségek indukálója volt – és marad. A József Attila-versek kritikai kiadásának jegyzetapparátusa, a variánsok sokasága szinte egy szövegkorall gazdagságát mutatja, bizonyítva a költő végsőkig alakító, csiszoló munkamódszerét, s egyben megerősíti az értelmezések világának tovább táguló, tágítható voltát.” Farkas Gábor Dsida Jenő vallásos ihletettségű verseinek szentelte tanulmányát: „a vallásos líra szerepváltozatai közül a Dsida-életműben azokra a versekre jellemző a magasabb esztétikai érték, amelyekben a bibliai történet vagy tanítás megidézése mellett megfogalmazódik az odafordulás, a könyörgő megszólítás adta immanens kapcsolat is.” A lapszámban továbbá Fecske Csaba, Iancu Laura, Jász Attila, Kovács István, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Lator László, Petőcz András, Szalai Zsolt, Tóth Erzsébet, Turczi István és Vasas Tamás versei, valamint Burns Katalin és Novák Valentin prózái szerepelnek. Balog Zoltán, Mezey Katalin és Szőcs Géza 2020. február 19-én, a Fasori református templomban elhangzott beszédeivel búcsúzunk Makkai Ádámtól, a Kossuth-nagydíjas költőtől, nyelvésztől, műfordítótól, a chicagói Egyetem nyugalmazott professzorától, az MMA rendes tagjától. Nemes Attila a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetőjével, Jánosi Zoltánnal készített kis interjút a tavaly indult Rádiusz Könyvek-sorozatról: „minden jó színvonalú, egyedi könyv kiadásával javul a magyar irodalom identifikációja, tovább mélyül az önismerete. (…) A sorozatban történő megjelentetés az erre felhívó funkciót is nyomatékosítja, miközben erős materiális és szellemi testet ad a nemzeti irodalmi értéktudat egy fontos részének.” A Nyitott Műhely rovat árpilisi vendége Tóth Erzsébet József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő; a közéleti kérdésekről is markánsan gondolkodó alkotót ezúttal elsősorban a versekről: olvasmányélményeiről, mestereiről, lírikusi pályájának meghatározó történéseiről, valamint műhelytitkairól Zsille Gábor költő, szerkesztő kérdezte. A Könyvszemle rovatban Lászlóffy Csaba Vasárnapi pszichoanalízis, Iancu Laura András érkezésére, Erős Kinga Szavakban lobog. Írók az 1956-os forradalomban, Jász Attla Belső angyal és Sütő Csaba András nempróza című kötetéről olvashatunk. Összeállításunkat az immár ötödik éve rendszeresen megrendezésre kerülő Stefánia szoborpark tárlatai 2019-évi anyagának reprodukcióiból válogattuk.
