A Magyar Napló júniusi számának írásait a trianoni döntés 100 évfordulójának jegyében válogattuk. Sipos Lajos Babits Mihály nemzettudatának alakulástörténetét rajzolja meg tanulmányában: „1919 januárjában, amikor az új államok megalapítására törekvő etnikumok birtokba vették a millenniumi Magyarország kiszemelt részeit, akkor közöltette a Benedek Marcell szerkesztésében megjelenő Új Világ első számában „Az igazi haza” (cikk a Szózatról) című írását. »[…] Belenyugodjunk abba, hogy vétkeztünk, és most megbűnhődünk? És hogyha eljön / A jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán: / Az nekünk nem jön el? Reánk nincs szüksége az új világnak? Hagynak bennünket eltűnni a földről? De hát vétkeztünk-e igazán: mi a nép? Lehet egy népet felelőssé tenni? És lehet-e egy népet eltűntetni? Elvehetnek tőlünk földet, amennyit akarnak. De nem a föld a haza: és nem szabad abba a tévedésbe esnünk, amibe a régimódi háborús »hazafiak« estek, akik ezrével áldozták föl a szent magyar életeket a területért, az élettelen földért. Nem a föld maga szent, nem a föld a haza: a föld csupán lakhely és gazdaság. Ami a földben szent: az emberek emlékei.«” Csapody Miklós esszéjében Bánffy Miklós Erdély története című trilógiáját idézi meg: „Nem »trianoni történet«, sokkal inkább a pusztulás vészjósló előérzete a tragédiához vezető okok megragadásával. A nagyregény a korabeli magyar társadalom megoldatlan kérdéseinek (…) »témakatalógusa« az uralkodó elit mentalitásának jellemzésével.” A lapszámban továbbá Both Balázs, Iancu Laura, Jenei Gyula, Király Farkas, Kürti László, Luzsicza István, Nyilas Atilla versei, valamint Abafáy-Deák Csillag, Berta Zsolt, Hegedűs Imre János és Miklya Luzsányi Mónika prózái szerepelnek. Csapody Miklóssal A mi szagláraink című kötetéről Kopácsy Gergely készített kis interjút: a rendszer legnagyobb ellensége a ’70-es években a „nacionalista értelmiség”, aki ellen, ha kell, „adminisztratív eszközök alkalmazásával kell küzdeni” – a kötet ennek a „küzdelemnek” a részleteibe avatja be az olvasókat. Márkus Béla írásában Pécsi Györgyi Honvágy egy hazáért című, irodalmi esszékötetét mutatja be: „Kiindulópontja (…) a közösnek tartott tapasztalat, miszerint Trianon óta, a magyar nemzet szétdarabolása után a kisebbségben élő magyarság és az utódállamok államalkotó nemzetei egy »tapodtat sem közeledtek« egymáshoz, sőt, mintha »egyre idegenebbé válnának egymás számára«.” A Nyitott Műhely rovatban Stifner Gábor beszélget Ács Margit író-szerkesztő-kritikussal: „Az önbecsülést diktatúrában is meg lehet őrizni, persze, nem áldozatok nélkül. S ez érvényes a mostani liberál-diktatúrára is. (…) Igazolva látom, hogy ez az önérzetes magatartás igenis lehetséges, és ha nem adjuk fel, akkor kivezet az évszázados alárendeltségből.” A Könyvszemle rovatban Jankovics Marcell: Trianon, Tőkéczki László: A bohém zseni. Gróf Andrássy Gyula szellemi-politikai arcéle, valamint a Kilátással a tengerre. Esszék, tanulmányok Kontra Ferenc műveiről című kötetekről olvashatunk. Lapszámunkat a trianoni döntéssel kapcsolatos eseményeket, valamint az azt megelőző és követő állapotokat ábrázoló felvételekből válogattuk.

Címlapfotó: Vadócz Dávid