A Magyar Napló februári számában Csorba Piroska, Gál Ferenc, Kovács István, Simon Adri, Szabó Palócz Attila, Székelyhidi Zsolt, Viola Szandra versei, valamint Bárány László, Csabai László, Ferdinandy György és Pósa Zoltán novellái szerepelnek. A Nyitott Műhely rovat vendége Simon Adri költő, szerkesztő, akit „versbarátja”, Székelyhidi Zsolt költő kérdezett eddigi pályájáról, különösen a legújabb verseskötetről, a Tizenöt halálról: „…persze az olvasó dolga megítélni, hogy mennyire, mely befogadói síkon szólítja meg a kötet. Ha megszólítja, hasson gyógyító pirulaként, de közben azért fájjon is! Döbbentsen rá a kijózanító valóságra, hogy mindössze néhány emberöltő alatt gyökerestől felforgattuk a földi ökoszisztémát (…), és most itt állunk izzadva, szomjasan, fulladozva és értetlenül az elszabaduló ökológiai katasztrófa szélén, már épp szédülve a mélységbe szinte öntudatlanul. Miközben még mindig nagyon sokat tehetnénk magunkért és a többi élőlényért; sőt épp a tettek ideje érkezett el.” Első részét közöljük Papp Máté tanulmányának Csengey Dénes írói huszárvágásairól, aki „…a rendszerváltozás átmeneti időszakának talán legszomorúbb sorsú ködlovagjaként, és a politikai-kulturális emlékezet tetszhalottjaként – Csoóri Sándor kifejezésével élve – ugyanezen korszakváltás erkölcsi halottainak napjainkig tartó élősködését már nem érte meg – így a mértékadás és méltányosság általa »megtestesített« hiánya a kortársak számára még nagyobb kétségbeesésre adhat okot”. A 80 éve született Gion Nándor vajdasági íróra Kurcz Ádám István irodalomtörténész emlékezik: „Megítélésekor rajongói nem fukarkodnak az elismerő jelzőkkel, illették a 20. század második felének legnagyobb magyar írója, sőt »a világirodalom legolvasmányosabb írója« titulussal is, és – mintegy igazolásként adhatunk számot arról is, hogy – a közelmúltban több világnyelvre lefordították a Virágos Katona című regényét.” Deák András Miklós Nádasdy Ádám nyelvésszel, a Milyen nyelv a magyar? szerzőjével készített kisinterjút: „Miközben igyekeztem olvasmányos és könnyen befogadható stílusban írni – hiszen ez volt a felkérés –, muszáj volt beletennem szárazabb, ha tetszik, több figyelmet kívánó részeket is, hogy bizonyos pontokon (főleg a finnugor rokonság bizonyításánál) világos legyen: mit miért mond a nyelvtudomány.” A Könyvszemle rovatban Tompa Mária Szentkuthy Miklós vonzásában, Māra Zālīte Öt ujj, Ircsik Vilmos Sétálóidőn, valamint Oberczián Géza hátsó szoba. magántörténetek című kötetéről olvashatunk. Lapszámunk illusztrációit a kommunizmus áldozatainak emléknapja és a magyar széppróza napja alkalmából Oláh Katalin Kinga válogatta.