A Magyar Napló márciusi számában, Pethő József nyelvész, Krúdy-kutató lapkezdő jegyzetében a Szindbád írójának nagyanyjáról, Radics Máriáról olvashatunk: „1848 csillaga mozdította ki őket is az addigi csendes, polgári életből, és a nagy idők hulláma sodorta egymás mellé a gyönyörű lányt és a jurátusból lett délceg tisztet.” Bakó Endre irodalomtörténész tanulmányát Arany János betegségeinek szentelte: „éppen a valós tények ismeretében még nagyobbra kell értékelnünk a magyar szellem e géniuszát, aki képes volt betegségeit, fájdalmait, kedélyhullámzásait legyőzni, és ércnél maradandóbb alkotásokat adni a nemzetnek.” Margarete Wagner osztrák tanár, kutató Petőfi Sándor ausztriai recepcióját tekinti át: „Petőfi híres, 1848. március 15-i Nemzeti dala már kinyomtatása után mindössze pár órával, a Dux-féle fordításban, németül is megjelent. Nem sokkal később a magyarországi német nyelvű újságokban és röplapokon is feltűntek a Nemzeti dal különböző német fordításai, amelyek Petőfi nevét Magyarország határain kívül is ismertté tették. Mindössze egy héttel március 15-e után már a bécsi Allgemeine Theaterzeitung is közölte Petőfi nemzeti himnuszát”. A lapszámban továbbá Csuday Csaba, Halmosi Sándor, Kopriva Nikolett, Lajtos Nóra, Lezsák Sándor, Marno János, Rózsássy Barbara, Sajgó Szabolcs, Szabó Fanni versei, valamint Horváth (EÖ) Tamás és Megyeri Edit Tünde prózái olvashatók. A Nyitott Műhely rovat vendége Csender Levente író, akit Zsidó Ferenc író kérdez székelységről, lumpenproletárságról, novellákról, tényirodalomról, mesékről, utazásról, gyermeknevelésről és mindarról, ami írásai szempontjából fontos: „Íróként (…) azt gondolom, hogy ha nem mondjuk ki a fontosnak gondolt dolgokat, akkor minek írunk? Mostanában nagy divatja van a semmitmondásnak, nehogy valakit megsértsünk, legyünk polkorrektek, ez aztán nem kívánt, színtelen, ízetlen szövegekhez vezet, ami nem érdekli az olvasót, mert nem talál benne semmit, amiért érdemes elolvasni egy novellát vagy egy regényt.” Közöljük továbbá Csender Levente naplójegyzeteit is a Böjte Csaba testvérnél töltött téli útjáról, amelyet a közös kötetük (Böjte Csaba füveskönyve) folytatásának jegyében tett meg. Hnatik-Riskó Márta kárpátaljai tanárral Lengyel János író, újságíró készített kisinterjút az ukrajnai magyar nyelvű oktatásról: „Az a törvény [a 2017-ben elfogadott oktatási törvény] sajnos valóban kivégezné az anyanyelvű oktatást Kárpátalján. Az államnyelvet olyan módszerekkel tanítják, amelyekkel még a társalgási szintet is nehéz elérni. Ezek után mondjuk az 5. osztálytól matematikát, történelmet, később fizikát, kémiát vagy akármit ukránul tanítani nonszensz!” Jánosi Zoltán irodalomtörténész esszében köszönti az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Vári Fábián László költőt, írót: „A teljes lét: sírások, örömök, tulipánok, rózsák, krizantémok, csipkebokrok, szerelmes jajdulások, sóhajok, balladai ezüstszálak, népdalok tarka hímzései izzanak vagy zengnek fel köpenyén, kardvágások izzanak rajta, vérfoltok és soha be nem hegedő sebek néznek róla vissza, s metszések, szaggatások, vad, sajgó hiányok is: a »fölnégyelt haza« emlékei.” A nemrég elhunyt Farkas Árpád költőre Kovács István, Cs. Nagy Ibolya és Bertha Zoltán emlékezik: „sok évszázados időtávlatokat átfogó-összegző szentenciájával, mívesen kigyöngyözött, bűverejű prófétai varázs-szavával tartotta a lelket a kisebbségi, az erdélyi, de az egész, integer összmagyarságban is! Buzdítva feladhatatlan erkölcsi helytállásra, értékóvó hűségre néphez, hazához, anyanyelvhez, kultúrához – szépséghez és igazsághoz. Makulátlan emberséghez és tiszta beszédhez; szülőföldhöz, csillagos éghez; elbitorolhatatlan közös örökséghez és szent reménységhez! Hiszen: »apáink hűlő, drága arcán járunk« (Bertha Zoltán).” A Könyvszemle rovatban a Mi magunk. Magyar identitás, magyar tradíció, Ferdinandy György: Könyv a világ végén, Fecske Csaba: Árnyűző élet, Sturm László: Marsall László, illetve a Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig című kötetekről olvashatunk. Lapszámunk illusztrációit Udovecz György 1848–1849 magyar katonáinak öltözete, felszerelése és fegyverzete, valamint Somogyi Győző Magyar hadizászlók című kötetéből válogattuk.