Kereső

Majoros Sándor (1956, Bácskossuthfalva) író. 1976-tól 1991-ig Bácskossuthfalván elektrotechnikusként dolgozott, 1991 óta Bu­dapesten él. József Attila- (2004), Artisjus- (2008), Márai Sándor-díjas (2011), továbbá Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült (2018). Az ellenség földje (novellák, 2017) című kötete a Magyar Művészeti Akadémia Könyv Nívódíjában részesült (2017). Legutóbbi kötete: Rejtőzködő határok (válogatott novellák, 2021).

Villányi László (1953, Győr) József Attila-, Zelk Zoltán-, Kormos István-, Greve-, Déry Tibor-, Alföld-, Székely Bicskarend- és Radnóti-díjas költő. A Szombathelyi Főiskola népművelés–magyar szakán végzett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1990–2020 között a Műhely folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi kötete: mindenek előtt (versek, 2020). (Fényképét Huszár Gábor készítette.)

Mátyás Győző (1954–2021, Budapest) író, szerkesztő, film­esztéta, egyetemi oktató. A nyolcvanas évek végén debütált, prózáit neves folyóiratok közölték az Alföldtől az ÉS-en át az Újhold-Évkönyvig, kötete is megjelent (Bilincstörők). Közel két évtizeden át volt a Kritika című folyóirat egyik szerkesztője, majd egyetemi oktatóként folytatta pályáját. 2019-től ismét rendszeresen publikált prózát irodalmi lapokban, antológiákban. Legutóbbi kötete: A látszat birodalma – David Fincher mozija (tanulmánykötet, 2009). Szökevények című regénye és A lét nyikorgó lengőajtaja című novelláskötete megjelenés előtt áll.

Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).

Ficsku Pál (1967, Debrecen) író, szerkesztő. 1998–2002 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanított 20. századi magyar színház- és drámatörténetet. 1998-tól a Miskolcon megjelenő Új Holnap című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat felelős szerkesztője, majd megszűnéséig főszerkesztője volt. 1999 és 2002 között a TV2 Nyugat (élő irodalmi folyóirat) című műsorának szerkesztő-riportereként dolgozott. Novellái, elbeszélései 1992 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, műveit számos nyelvre lefordították. Legutóbbi kötete: Gyerekgyár (regény, 2006).

Szentmártoni János (1975, Budapest) Babérkoszorú-, József Attila- és Gérecz Attila-díjas költő. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2000–2010 között a Magyar Napló szerkesztője, jelenleg egyik ügyvezetője. 2010–2019 között a Magyar Írószövetség elnöke. 2018-tól az Előretolt Helyőrség lapcsalád főszerkesztője. Legutóbbi kötete: A katarzis nyomában (írások, beszédek, interjúk, 2021).

Takács Zsuzsa (1938, Budapest) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila-, Déry Tibor-, Weöres Sándor-, Radnóti- és Alföld-díjas költő, író, műfordító. A Spanyol Királyság érdemkeresztjének birtokosa. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. A Közgazdasági Egyetem Spanyol–Portugál Tanszékének vezető docense volt. Legutóbbi kötete: Spirálfüzet (versek, 2021).

Gothárd Krisztián (2001, Székelyudvarhely) író. 2020-ban végzett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban, majd épületgépésznek tanult. Jelenleg édesapja vállalkozásában dolgozik. Az antológiában szereplő novellájával elnyerte a Helikon folyóirat Amit nem lát a webkamera címmel kezdő szerzőknek meghirdetett pályázatának 1. díját próza kategóriában.

Grecsó Krisztián (1976, Szegvár) József Attila- és Aegon Mű­vészeti díjas író. A József Attila Tudományegyetem magyar szakát 2001-ben fejezte be. Öt évig élt Békéscsabán, a Bárka folyóirat szerkesztője volt. Volt a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke, 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Legutóbbi kötete: Valami népi (novellák, 2022). Portréját Szilágyi Lenke készítette.

Tamás Menyhért (1940, Hadikfalva) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila- és Arany János-díjas, Balassi Bálintemlékkardos költő, író, drámaíró. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Írószövetség örökös tagja. 1968-tól a Népszava munkatársa, több mint húsz esztendeig irodalmi szerkesztője, majd rovatvezetője, végül főszerkesztő-helyettese. 1999–2005 között a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének alelnöke. Legutóbbi kötete: Trianon szédületében (versek, 2020).

Terék Anna (1984, Topolya) Sinkó Ervin- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas vajdasági költő, novellista, publicista. Az ELTE pedagógiai és pszichológiai karának viselkedéselemző szakán végzett. A Híd Kör alapító tagja. Két drámáját színpadra állították az Újvidéki Színházban, illetve a Szabadkai Népszínházban. Legutóbbi kötete: Háttal a Napnak (versek, 2020).

Haász János (1974, Gyula) író, újságíró, a Telex.hu szerkesztője, Kassák Lajos- és Tarnói Gizella-díjas. Az ezredforduló óta Budapesten él. 2018-ban szerzőtársával megnyerte a Móra Kiadó novellapályázatát, 2021-ben shortlistes volt a PesText világirodalmi fesztivál pályázatán. Számos folyóiratban és antológiában publikált. Legutóbbi kötete: Mire felnövünk (gyerekversek, 2021). Idén tavasszal jelenik meg első önálló prózakötete Apám óriás lesz címmel.

Tolvaj Zoltán (1978, Budapest) költő, író, műfordító. Gyermekkorát Brazíliában töltötte. Az ELTE magyar–portugál szakán végzett. 2002–2008 között a Dokk.hu munkatársa. Legutóbbi kötete: Fantomiker (versek, 2016).

1953-ban született Győrött. 1971-ben a Jedlik Ányos Gépipari technikumban érettségizett. 1979-ben a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát népművelés-magyar szakon. Népművelőként, tanárként dolgozott. 1990-2020 a győri Műhely folyóirat főszerkesztője. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Horváth (EÖ) Tamás (1959, Szentgotthárd) író, pedagógus. Éneket tanít a váci Piarista Gimnáziumban. Fóton él. Legutóbbi kötete: Valóságfia (regény, 2021).