Nyilasy balázs (1950, Budapest) költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Kontra Ferenc (1958, Darázs) író, szerkesztő. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott. 1987-től az Új Symposion irodalmi szerkesztője, 2001-től pedig a Kilátó irodalmi melléklet szerkesztője 2015-ig. Kreatív írást tanít az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén. 2000-ben a Frankfurti, 2008-ban a Lipcsei Könyvvásár díszvendége. Munkái német, angol, francia, lengyel, román, horvát, bolgár és szerb nyelven is olvashatók. 2019-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Fontosabb elismerései: Márai Sándor-díj (2012), József Attila-díj (2013), Arany János-díj (2018). Az álom hídja című regényért (2018) a Magyar Művészeti Akadémia Év Könyve díjában részesült (2018). Legutóbbi kötete: Lepkefogó (novellák, 2020).
Lakatos-Fleisz Katalin (1978, Nagykároly) Irodalomtörténész, tanár. Doktori tanulmányait Debrecenben és Finnországban végezte. Kolozsváron él.
Tőzsér Árpád (1935, Gömörpéterfalva) Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor-, Füst Milán- és Alföld-díjas, Quasimodo- emlékdíjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész. A Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A Hét szerkesztője, az Irodalmi Szemle főszerkesztője. A pozsonyi Comenius Tudományegyetem adjunktusa. A Madách–Posonium Kiadó főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Vagyonos apáink (tanulmányok, esszék, 2021).
1971-ben, Budapesten született, József Attila-, Gérecz Attila-, Déry Tibor-, kétszeres Quasimodo-, Prima Primissima és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, író, műfordító. Az ELTE magyar–francia szakán végzett. 1994–2013 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. 1999 és 2013 között a Nagyvilág című folyóirat szerkesztője, 2000-től 2005-ig a Dokk.hu internetes folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. Legutóbbi kötete: #jóéjtpuszi (2021).
Turczi István (1957, Tata) Babérkoszorú-, József Attila-, Eminescu- és Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító. A Parnasszus folyóirat és könyvkiadó igazgató-főszerkesztője. 2005-től a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnöke. A Magyar PEN Club főtitkára, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Legutóbbi fordítása: Edwin Morgan: A démon kiskátéja (versek, 2022).
Lokodi Imre (1960, Mikháza) író, újságíró. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, a rendszerváltás után bukaresti, marosvásárhelyi és nagyváradi napi- és hetilapoknál, valamint az Erdélyi Magyar televíziónál dolgozott. Rövidprózái rendszeresen megjelennek különböző erdélyi és mqagyarországi folyóiratokban, illetve budapesti antológiákban. Legutóbbi kötete: Nekuláj almája. (novellák, elbeszélések, 2016).
Lakatos-Fleisz Katalin (1978, Nagykároly) író, tanár, irodalomtörténész. A Debreceni Egyetemen, valamint Finnországban szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtudományból. 2005 óta különböző erdélyi és magyarországi folyóiratokban rendszeresen közöl tanulmányt, esszét, novellát, verset és kritikát. Önálló kötete: Önreflexív alakzatok Krúdy Gyula prózájában (monográfia, 2017).
Vári Fábián László (1951, Tiszaújlak) Kossuth-, Babérkoszorú-, József Attila-, Ratkó József-, Arany János- és Kölcsey-díjas, Balassi-emlékkardos költő, műfordító, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Nyíregyházán, illetve a kárpátaljai Mezőváriban él, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke. Legutóbbi kötete: Vásártér (regény, 2018).
Kürti László (Vásárosnamény, 1976. november 29.) költő, szerkesztő, tanár. Jelenleg tanárként dolgozik a Mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban. A Vörös Postakocsi és a Pertium szerkesztője, a Fiatal Írók Szövetségének, a József Attila Körnek, a Szépírók Társaságának, a Magyar Írószövetségnek tagja. Mátészalkén él.
Majoros Sándor (1956, Bácskossuthfalva) író. 1976-tól 1991-ig Bácskossuthfalván elektrotechnikusként dolgozott, 1991 óta Budapesten él. József Attila- (2004), Artisjus- (2008), Márai Sándor-díjas (2011), továbbá Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült (2018). Az ellenség földje (novellák, 2017) című kötete a Magyar Művészeti Akadémia Könyv Nívódíjában részesült (2017). Legutóbbi kötete: Rejtőzködő határok (válogatott novellák, 2021).
Marosi Gyula (1941, Budapest) 1966 óta publikáló író. 1973- ban a József Attila Kör alapítója, majd titkára. Volt a Mozgó Világ prózarovatának vezetője, majd a Magyar Televízió dramaturgja. József Attila- (1981), Balázs Béla- (1997) és Prima díjas (2015). Legutóbbi kötete: Az ifjúság tört szárnyú madara (elbeszélések és novellák, 2020).
Villányi László (1953, Győr) József Attila-, Zelk Zoltán-, Kormos István-, Greve-, Déry Tibor-, Alföld-, Székely Bicskarend- és Radnóti-díjas költő. A Szombathelyi Főiskola népművelés–magyar szakán végzett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1990–2020 között a Műhely folyóirat főszerkesztője. Legutóbbi kötete: mindenek előtt (versek, 2020). (Fényképét Huszár Gábor készítette.)
Mátyás Győző (1954–2021, Budapest) író, szerkesztő, filmesztéta, egyetemi oktató. A nyolcvanas évek végén debütált, prózáit neves folyóiratok közölték az Alföldtől az ÉS-en át az Újhold-Évkönyvig, kötete is megjelent (Bilincstörők). Közel két évtizeden át volt a Kritika című folyóirat egyik szerkesztője, majd egyetemi oktatóként folytatta pályáját. 2019-től ismét rendszeresen publikált prózát irodalmi lapokban, antológiákban. Legutóbbi kötete: A látszat birodalma – David Fincher mozija (tanulmánykötet, 2009). Szökevények című regénye és A lét nyikorgó lengőajtaja című novelláskötete megjelenés előtt áll.
Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).
Szénási Miklós (1967, Debrecen) költő, író, szerkesztő, újságíró. A LED szintipop duó billentyűse. Legutóbbi kötete:
Erre jöttünk (Heller Zsolttal, versek, 2020).
