Kereső

Sárfi N. Adrienn (1977, Zirc) író, Balatonfüreden él.

PhD, József Attila-díjas, Junior Prima díjas és Gérecz Attila-díjas költő, író, eszmetörténész, irodalom- és kultúrakutató, a Magyar Művészet folyóirat főszerkesztője, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai Gondolkodás Kutatóintézet kutatója és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területei a magyar irodalom eszmetörténeti és társadalomfilozófiai problémái, a líratörténet és a magyar politikai eszmetörténet. Hat verseskötet, négy esszé- és tanulmánykötet, valamint egy monográfia (Jog és irodalom, haza és haladás a magyar eszmetörténetben) szerzője; a Magyar irodalmi művek 1956—2016 című irodalomtörténeti munka egyik főszerkesztője.

1972-ben Székesfehérváron születtem, és az életemet mindmáig meghatározó Velencei-tó partján nőttem fel. A fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban érettségiztem (1990), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1996), az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedig magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szereztem (1998). Ugyancsak az ELTE-n Ph.D-ösztöndíjas voltam, ahol az abszolutóriummal zártam a tanulmányaimat. Később felsőfokú kulturális menedzseri képesítést is szereztem, illetve elvégeztem a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a szőlész-borászmérnök szakot.

Széchenyi- és József Attila-díjas irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának nyugalmazott habilitált docense, korábban a kar dékánja és a Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője. Fő kutatási területe a reformkor, illetve a magyar romantika irodalma. Legutóbbi kötete: A történetiség elve és a jelen horizontja (MMA, Budapest, 2021).

Irodalomtörténész, teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Óvó- és Tanítóképző Tanszékének oktatója. Kutatási területe Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János életműve, az újholdas írónemzedék poétikája, valamint a művészet és a vallás kapcsolata. Könyvei: Egy találkozás története. Ontológiai és retorikai dialogicitás Nemes Nagy Ágnes költészetében (Fiatal Filológusok Füzetei, SZTE, Szeged, 2005); A névre szóló állomás. Nemes Nagy Ágnes prózakölteményei (Szent István Társulat, Budapest, 2012).