Fejrész
---

A Trianon szó aligha csupán a történelmi eseményt, sokkal inkább egy meghatározó trauma száz esztendejének eleven folyamatát, és annak számtalan el nem beszélt történetét jelöli.
Hogyan hatott és hat a mai napig e sorsesemény a magyar irodalomra? Hogyan változott meg az anyaországi, illetve az elszakadt területek irodalmi élete, intézményrendszere, irodalomszemlélete, és nem utolsósorban: hogyan jelenik meg Trianon az irodalmi szövegekben? Az Irodalmi Magazin idei második lapszáma ezen szempontok szerint igyekszik áttekinteni a teljesség igénye nélkül az elmúlt száz évet.

Vincze Ferenc író-irodalomtudóssal a regionalitás és a transznacionalizmus kérdéseiről, Vallasek Júlia irodalomtörténésszel Trianon irodalmi reprezentációjáról, Márkus Béla irodalomtörténésszel pedig a kisebbségi magyar irodalom kialakulásáról és helyzetéről közölnek beszélgetést, míg Száraz Miklós György írót a Fájó Trianon című antológia és a Lovak a ködben című regénye kapcsán a békediktátum irodalmi és történeti feldolgozottságáról, illetve a személyes érintettség jelentőségéről kérdezték.

A határon túli területek magyar irodalmának tömör ismertetői mellett többek között Németh László Trianon-élményéről, Illyés Gyula határon túli magyarsághoz fűződő kapcsolatáról, továbbá a békedöntésnek az oktatásban, illetve négy erdélyi regényíró életművében való reprezentációjáról olvashatunk elemző írásokat.

Az összeállítást gazdag képzőművészeti anyag, illetve korabeli fotók és plakátok illusztrálják.

Megvásárolható: ITT

Előfizethető: ITT

1 Kondor Péter János: Köszöntő

„é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 20° 08′ 22″”
5 Pataky Adrienn: Fel kellene számolni a „Trianon vesztesei” logikát. Interjú Vincze Ferenccel
12 Szabó Zsolt: Az élet ment tovább
18 Sulics Fruzsina: Trianon a korabeli plakátokon

22 Gál Éva: A szlovákiai magyar irodalom elméletei
28 Tóbiás Krisztián: 1920/2020

„csodálkoztak, hogy magyarul beszélek”
31 Molnár Krisztina: Ez a trauma elbeszélhetetlen maradt. Interjú Vallasek Júliával
38 Csordás László: A megmaradás poétikája. A kárpátaljai magyar irodalomról
43 Boka László: Nyugatosok Trianonról
50 Bertha Csilla: Szétszaggatott ország – A Nation Dismembered. Magyar költők Trianon-versei angolul
55 Almássy Balázs: Trianon reprezentációja az oktatásban
61 Ladik Katalin: 1920/2020

„piroslik annus vére”
63 Kondor Péter János: „Jeles életművek maradtak feldolgozatlanul”. Interjú Márkus Bélával
71 Pécsi Györgyi: Variációk a Trianon-szindrómára. Csiki László, Szávai Géza, Ferenczes István és Lőrincz György regényei
77 Szarvas Melinda: „...teremteni kell...” A vajdasági irodalom történetének áttekintése
83 Horváth Bálint: „a romok felett újra építeni kezdett”. Kolozsvár magyar zenei élete Trianon után
90 Szálinger Balázs: 1920/2020

„amikor kicsi voltam, magyar voltam”
93 Nemes Attila: Nem hőzöngve, nem szemlesütve. Interjú Száraz Miklós Györggyel
100 Monostori Imre: Németh László Trianon-élménye
107 Vasy Géza: Illyés Gyula és a Trianon-trauma
114 Zsille Gábor: „térképből nem lesz nem lesz haza”. Trianon fogalomköre négy erdélyi költő verseiben
115 Karácsonyi Zsolt: A függőleges állat
117 Iancu Laura: Amikor harmadszor szóltak
117 Király Farkas: utolsó sör andrésszal
118 Szőcs Géza: Táviratok jönnek-mennek
119 Király Farkas: Bp.–Kvár
120 Karácsonyi Zsolt: 1920/2020