Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító. Az MMA rendes tagja (2011–), az Irodalmi Tagozat vezetője (2012–). Legutóbbi kötete: Kivala Palkó Nemlehet-országban (2022).
Sárfi N. Adrienn (1977, Zirc) író, Balatonfüreden él.
1979-ben született Budapesten, író, szerkesztő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–kommunikáció szakán végzett 2003-ban, majd ugyanitt biblioterapeuta képesítést szerzett 2013-ban. Azóta a Magyar Napló belső munkatársa: a folyóirat próza- és olvasószerkesztője, 2016-tól főszerkesztő-helyettese. Évekig szerkesztette Az év novellái című közkedvelt antológiát, amelynek jelenleg is társszerkesztője. 2011–2013 között a Magyar Katolikus Rádióban vezetett irodalmi műsort. Szerkesztőként számos kötetet gondozott és gondoz. Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (2009), Budapest Főváros XVI. kerület Ifjú Tehetsége díjban (2012), Bertha Bulcsu-emlékdíjban (2017) és a Tokaji Írótábor díjában (2019) részesült. Kötetei: Oroszlánkeringő (novellák és kisregény, 2010), A kristálnak mindegy (interjúk, esszék, kritikák, 2014).
Kertész László (Nyíregyháza, 1935. jan. 26. – Hajdúböszörmény, 1971. jún. 14.): költő, tanár. Mint kisgyermek szegényparaszt nevelőszülőkhöz került Hajdúböszörménybe. 1953-58-ban bölcsészhallgató volt Debrecenben, 1958-tól tanár a böszörményi Bocskai gimn.-ban, részt vett városának közéletében is, szervezte a helyi kulturális életet. Első verseit a 60-as évek végén közölte az Alföld. Életében egyetlen kötete jelent meg. A kritika elismeréssel fogadta verseit. Újabb verseskötetének megjelenése előtt utcai baleset áldozata lett. – F. m. Fák és agancsok (versek, Bp., 1970); Egyszer még (versek, cikkek, Bp., 1974). – Irod. Alföldy Jenő: K. L. (Élet és Irod., 1971. 25. sz.); K. L. (Alföld, 1971. 7. sz.); Cs. Nagy Ibolya: K. L. Egyszer még (Alföld, 1974).
1980-ban született Budapesten. 2004-ben magyar és német szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 2013- ban doktori fokozatot szerzett irodalomtudományból. 2018-tól az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Alapítása óta tagja a Horváth Kornélia vezette Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoportnak. Középiskolai tanár. Munkahelye 2008-tól a budapesti
Piarista Gimnázium. Könyve: Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében (Ráció, Budapest, 2015).
Tóth László (1949, Budapest) Költő, író, műfordító. Dunaszerdahelyen él. József Attila-díjas
Miskolcon született 1954-ben, irodalomtörténész, író, egyetemi tanár, 2007 és 2015 között a Nyíregyházi Főiskola rektora, 2011-től 2018-ig a Kölcsey Társaság elnöke, 2016-tól 2017-ig az Irodalmi Magazin, 2017-től a Magyar Napló folyóiratok főszerkesztője. Fő kutatási területe az archaikus kultúrák hatása a 20–21. századi magyar irodalomra, a „bartóki” modell és világirodalmi kapcsolatai. Nagy Lászlóról, Ratkó Józsefről és Oláh Jánosról írt monográfi át, Andalúziában kiadott könyve Federico García Lorca magyarországi befogadását értelmezi, német nyelvű munkája Krúdy Gyula műveit népszerűsíti.
A Magyar Napló Kiadó kortárs magyar irodalmi értékeket megjelenítő Rádiusz Könyvek (2019–); az európai történelem feltáratlan eseményeit a próza nyelvén tudatosító Rejtőzködő Európa (2019–); valamint a Kárpát-medencei magyar életet tükröző Magyar Mikrokozmosz sorozatainak (2021–) alapítója és sorozatszerkesztője. Pro Comitatu-, József Attila- és Magyar Örökségdíjas.
